A tokaji helyszínről szóló úgynevezett megőrzési állapotjelentésben elsősorban azt kell bemutatni, hogy a területre tervezett projekt, erőmű milyen mértékben veszélyeztetheti a világörökségi értékeket - mondta a Népszabadság cikke kapcsán Fejérdy Tamás. Mint hozzátette, kiindulásnak a terület kezelési tervét tekintik, ki kell térniük a természeti és épített értékek védelmére, és azt is meg kell vizsgálni, a pillanatnyi magyarországi szabályozás alkalmas-e arra, hogy a védelem megvalósuljon.
Fejérdy Tamás kiemelte, hogy a világörökségi helyszíneket érintő végrehajtási irányelvek egyik pontja kimondja: ha valamely helyszínen nagyobb arányú fejlesztést terveznek, azt jelezni kell. Ezt megtette a civil szféra és megtették ők is. Az UNESCO Világörökség Központtól reagálásként érkezett az a felkérés, hogy a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága adjon úgynevezett megőrzési állapotjelentést a tokaji helyszínről.
A készülő jelentést a tervek szerint a nyár közepén tárgyalja a nemzetközi bizottság. A KÖH elnökhelyettese a jelentés tartalmát nem kívánta "megelőlegezni", azt azonban jelezte, hogy a fejlesztést sok szempontból vizsgálva, szakemberek bevonásában állítják össze a dokumentumot.
Szólt arról is, hogy megkezdődtek az előkészületek újabb magyarországi helyszínek világörökségi felterjesztésére. Két helyszín esetében elindult a folyamat, elkészültek a legelső előkészítő tanulmányok: az egyik a Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió, vagy újabb munkacímén a Lechner Ödön autonóm premodern építészete című projekt, a másik pedig a római limes, azaz a Római Birodalom egykori határvonalának magyarországi szakasza.
A Lechner örökségéről szóló felterjesztést Fejérdy Tamás szerint talán 2009. január 31-ig benyújthatják, egy évre rá pedig a limesre vonatkozó dokumentációt is eljuttathatják Párizsba. Harmadikként említette a budai termálkarsztot, amely elképzelésük szerint a budapesti világörökségi helyszín bővítése lehetne, a föld alatt. A KÖH elnökhelyettese kiemelte, hogy ez utóbbi világörökségi terület ily módon kulturális és természeti jellegűvé, vagyis úgynevezett vegyes típusú helyszínné válna. A föld alatti helyszín bemutatása, szabályozása, védőzónájának megállapítása nem egyszerű feladat - mondta az előkészítés kapcsán Fejérdy Tamás.
Jelenleg Magyarországról a világörökségi listán Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete, Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park és puszta, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj és a tokaji történelmi borvidék szerepel.
Mint a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága honlapján olvasható, a magyar várományosi listán szerepel, vagyis a magyarországi szervezet esélyesnek és érdemesnek tartja a felvételre a római limes és Lechner Ödön művészete mellett: Tarnóc ősélőhelye (2003-ban felterjesztve); a komárom-komárnói erődrendszer (szlovák-magyar közös felterjesztés); a "Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, illetve Esztergom középkori vára korábbi két várományosi helyszín összevonásával); a rózsadombi termálkarszt területe (a budapesti világörökségi helyszín kiterjesztéseként); a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó; a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok; a tájház-hálózat Magyarországon; valamint Kárpát-medence az északkeleti részének fatemplomai (tervezett szlovák-magyar felterjesztés, esetleg lengyel csatlakozással).
(Múlt-kor/MTI)
