Érzelmi ketrec mint generációs tünet

A CAGE előadás az érzelmi bizonytalanság és elfojtások börtönébe szoruló, a hatalomgyakorlás játékterébe önként és tudatlanul besétáló egyén gyengeségét mutatja be.

A produkcióban a kéz a kézben járó beteljesületlenség és széttéphetetlen köteléket építő örök vágyakozás misztériuma áll szemben a nyers állatiasság követelőző erőszakával. Az összezártság hatására alakuló emberi kapcsolatokban az uralkodó és a behódoló szerepei variálódnak. Vajon az egyenlőtlen és állandóan változó hatalmi viszonyok hatására alakuló személyiségek vágynak-e még a lázadásra? Képesek-e még a kitörésre? Vajon a test felszabadulhat-e a külső hatalom kényszerei alól?

Frenák Pál legújabb kreációjában újfajta megközelítésben tesz kísérletet a társadalmi, szociális tünetek zsigeri, ösztönös eredetének felfejtésére. Ezúttal négy kiváló táncost hívott alkotótársul, akik a frontális, direkt mozgásnyelv és a frenáki, organikus iskola egyedi ötvöződésével minden eddiginél közvetlenebb kapcsolatba kerülnek a közönséggel. A táncosok magukra próbálják a jelen és letűnt korok archetípusait, kaleidoszkópszerű viszonyrendszerbe állítják a sztereotípiás elképzeléseket. A jelenkor érzéketlen, impulzív, szélsőséges és külsőségekben tobzódó világában keresik magukban és másokban az emberit.

Frenák Pál koreográfus organikus mozgásrendszere nem korlátozódik a test természetes mozgásából kiinduló művészi alkotás metódusára. A koreográfia a táncos jelenlétéből, személyiségéből inspirálódik, a mozdulatsorok kialakításában elengedhetetlen társ a táncművész. A Radikal Dance a Frenák Pál által gyakorolt alkotói metódust kívánja intézményesíteni, ugyanakkor önmagát vállalva az új generációra jellemző frontális, direkt kommunikációval fúzióban egy excentrikusabb, kendőzetlenebb stílust képvisel.

Nyitókép forrása: trafo.hu