Az uniós bizottsági tájékoztatás szerint Újvidék Szerbia első európai kulturális fővárosa. Kulturális programjának célja a város és a régió lakóinak jobb összekapcsolása az Európai Unióval, illetve a nyugat-balkáni térség többi részével. A város programja több mint 1500 kulturális eseményt foglal magában, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a migráció, a béke, a multikulturalizmus, valamint a nők szerepe a művészetben.

Kaunas a főváros, Vilnius után a második város Litvániában, amely az Európa kulturális fővárosa címet viselheti. Programja több mint 600 művészeti kezdeményezést és mintegy ezer kulturális eseményt foglal magában, amelyeken legkevesebb négyezer alkotó és több mint 250 előadóművész vesz részt.

Luxemburg második legnagyobb városa, Esch-sur-Alzette azt követően lett Európa kulturális fővárosa, hogy az ország fővárosa 1995-ben és 2007-ben is viselte a címet. A város a programjában azt javasolja, hogy lakóival és látogatóival közösen vitassák meg a jelen fontosabb társadalmi kérdéseit, mint az identitást a digitális korban, a fenntartható fejlődést vagy Európa perspektíváit.

Az Európa kulturális fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat kulturális programpályázat alapján választják ki.

Az elmúlt években 2019-ben az olaszországi Matera és a bulgáriai Plovdiv, 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben pedig a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina voltak Európa kulturális fővárosai.

Magyar város − Pécs − eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország legközelebb 2023-ban Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosait. A címet 2023-ban Veszprém viselheti majd.

Nyitókép: Újvidék látképe. Fotó: Shutterstock/Slobodan Kunevski