Esernyőt ne, tánccipőt mindenképp hozz!

A járvány kitörése és a korlátozások bevezetése óta ez az első alkalom, hogy a táncművészek ismét belakhatják otthonukat. A tánc mellett zenei kavalkádra is számíthat a publikum, és ha a szabályok engedik, esténként együtt lehet táncolni a művészekkel. A részletekről Ertl Péter igazgató és Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes vezetője beszélt.

„A Táncszínház alapítása óta rendez nyári táncszínházi
előadásokat, ezt a tradíciót folytatjuk. Tettük ezt a Várban annak idején,
aztán a Várkert Bazár udvarán és most, hogy otthonunkká vált a Millenáris park
és belaktuk az új Nemzeti Táncszínházat, itt is megszervezzük. Nagyszerű
partnerekre és segítségre találtunk a park dolgozóiban és igazgatónőjében,
Dankó Virágban. Időjárástól függetlenül mindenképp megtartjuk az előadásokat,
mert a rendezvény közvetlen a színház mellett van, így rossz idő esetén be
tudunk költözni a nagyszínpadra. Az egész pandémia alatt az volt az elvünk,
hogy szervezzük a programjainkat, készülünk rájuk és abban a pillanatban,
amikor a korlátozások lehetővé teszik, akkor megrendezzük. Megtörténtek a
feloldások, de bizonyos technikai megoldásokra felkészülünk, amennyiben
szigorodnának a szabályok.”

Ertl Péter azt ígérte, az intézmény munkatársaival mindent
elkövetnek a nézők biztonságáért, a járványügyi intézkedéseket szigorúan
betartják. „Sokan ki vannak éhezve, hogy élő előadást lássanak, de megtanulták
az emberek, hogy ez veszélyes lehet, ezért tartanak tőle. Mi pedig attól
tartunk, mi van, ha nem jönnek el a nézők és nem nézik meg a műsort. Olyan
mezsgyét lőttünk be a kínálat terén, ahol a magyar és nemzetközi folklór
populárisabb, a nyárestékre alkalmasabb produkcióit mutatjuk be. Izgulok, hogy
a TáncPark egyik, kétségkívül legkedvesebb momentumát a programok végén
megtarthatjuk-e. Az a szokás, hogy az előadás végén a közönséget felhívjuk a
színpadra és együtt táncolhatnak ezekkel a csodálatos művészekkel; át lehet
lépni a színpad és a nézőtér közötti képzeletbeli határt. A szlogenem, hogy
esernyőt nem kell hozni, mert mindenképp megtartjuk az eseményt, de tánccipőt
érdemes.”

 A TáncPark érdekessége, hogy a különböző stílusú táncok mellett változatos élő muzsikával is megtölti a Millenáris Parkot, és nemcsak a programok során, de már a próbák alkalmával is különös atmoszférát varázsol az arra járóknak. A folklórhangulatról többek között a Duna Művészegyüttes táncosai és zenekara gondoskodik. Vezetőjük, Juhász Zsolt nemcsak arról beszélt, milyen darabbal készülnek a szabadtéri fellépésre, hanem követező bemutatójuk részleteibe, valamint nyári programjukba is beavatott.

„Amióta a szigorításokat feloldották, egy kamaraműsorral
járjuk az ország kisebb településeit. Ezt a produkciót kimondottan azért hoztuk
létre az év elején, hogy ifjúsági közösségeknek tudjuk népszerűsíteni a
néptáncot. Most kapóra jött: gyerektáborokba visszük, július-augusztusban
körülbelül 30-40 fellépésünk lesz.”

A TáncParkra Magyar táncképek címmel folklórválogatást visz a társulat, amely a Kárpát-medencei magyarság és nemzetiségek táncainak keresztmetszete. Juhász Zsolt rendezésében színes, sokrétű műsorra törekszik. „Lesz benne mezőföldi, pásztortáncok, felvidéki, váskatánc, friss csárdás, és a legvégén egy kalotaszegi kép. A Trianon 100 emlékév kapcsán határon túli néptáncokat is előadunk. Ez a darab egyébként a következő bemutatónk része, amely májusról októberre tolódott a járvány miatt, és bízunk benne, hogy nem marad el újból.”

Az őszi premierrel Gyertyaláng címen az alkotó tehát Trianonra emlékezik. Mint mondja, nem történelmi tablót készít, hanem saját vízióját viszi színre. „Álomszerűen megidézzük az elcsatolt területek magyarságának táncait. Az összetartozás emlékképét mutatjuk meg, amikor még földrajzilag egyek voltunk. Ugyan az összetartozás most is megvan, de inkább csak spirituálisan, mint fizikálisan, hiszen határok választanak el minket. Ezeket mi az előadás során gondolatban lebontjuk, és együtt táncolunk. A képzeletbeli Nagy-Magyarország vízióját keltjük életre. Azt a fájdalmat táncoljuk el, amit minden magyar érzett a trianoni békediktátum végkimenetele során. Erre a bánatra és a korábbi összetartozás boldog élményére fókuszálunk, szóval komoly érzelmi hullámok lesznek az előadásban.”

A TáncParkhoz visszatérve Juhász Zsolt a legnagyobb élménynek nevezte a szabadtéri fellépést. „A táncszínház a bölcsőnk, a saját házunk. Csodálatos, hogy szabad ég alatt táncolhatunk! Kijöhetünk a négy fal közül, hiszen életünket a színházteremben, próbateremben éljük. Egyszer-kétszer nyári rendezvényeken a csillagos ég alatt ropni elképesztő szabadságérzés!”

A nyolc napon át tartó rendezvénysorozat részletes programja itt olvasható.