Amerikai vezénylet alatt álló dél-vietnami őrnaszádok által a Tonkini-öböl két észak-vietnami szigete ellen július 30-án végrehajtott rajtaütés után augusztus elején két amerikai rombolóra tüzet nyitnak észak-vietnami torpedónaszádok. A tonkini incidens ürügyet szolgáltatott az Egyesült Államoknak arra, hogy a saigoni Amerika-barát kormány oldalán közvetlenül is beavatkozzon a vietnami harcokba. Augusztus 7-én az amerikai kongresszus olyan felhatalmazást fogadott el, amely szabad kezet adott az elnöknek haderő bevetésére. Az Egyesült Államok már 1964 elején is titkos hadműveleteket folytatott Észak-Vietnam ellen, s ezért az amerikai kormányt felelősség terheli a Vietkong által a saigoni diktatórikus rezsim ellen indított partizánháborúért (1960. XII. 20.). Hírügynökségi jelentések mindamellett arra utalnak, hogy "a kommunisták erejének döntő forrása dél-Vietnamban keresendő". A dél-vietnami kormány fokozódó gyengülése, amelyben közrejátszott az, hogy polgári körökben is nőtt a vele szembeni ellenkezés, az Egyesült Államok délkelet-ázsiai befolyását veszélyeztette. Titkos szabotázsakciókkal, amelyekben az amerikai titkosszolgálat is részt vett, el akarták vágni a Vietkong utánpótlását, el akarták riasztani a hanoi kormányt a dél-vietnami ellenzék támogatásától. A tonkini incidens után az Egyesült Államok 1965 februárjában megkezdi Észak-Vietnam szünet nélküli bombázását (1968. I. 30., 1970. IV. 30.).
