Mióta foglalkozik Haydn életművével, örökségének ápolásával?
Egy fiatalkori liezonom vált és érett nagy szerelemmé az évek folyamán. 1993-tól, mint zeneakadémista hallgató két korszak volt érdeklődésem középpontjában: a 18. század szimfonizmusának kialakulása, amelyben Haydn személye egy megkerülhetetlen ?útelágazás?, ahová és ahonnan sok út vezet, valamint a 20. század zenéje. Mindkét időszakban a zenék fegyelmezettsége, a gondolati szikra és az intuíció egymásra hatása érdekelt. Így 1999 és 2004 között ?saját? régizene fesztivált szerveztem világhírű művészekkel. Saját együttest vezettem, megszámlálhatatlanul sok zenét tanulmányoztam, hallgattam és adtam elő az 1740-1840-es évek zenéjéből ? legtöbbször még a nagy szerzőktől sem az ismert műveket.
Ennek következményeként jött a felkérés?
Ha jól emlékszem 2005 tavaszán ? akkor még fiatal karmesterként, talán épp a fentiek okán ? keresett meg az Esterházy-kastély akkori projektvezetője, hogy szeretne velem beszélni egy komplett zenei koncepció kidolgozásáról, amely a kastély teljes revitalizációjának szerves részét képezné. Őszintén megtisztelve igent mondtam a felkérésnek, és a 2006-os év óta ? a mindenkori lehetőségekhez, fenntartói igényekhez és felújitásokhoz alkalmazkodva vagyok művészeti vezetője a kastély zenei programjainak. Az eltelt időszak alatt mélyen beleástam magam Haydn és korának zenei világába. Így lett a liezonból mostanra érett szerelem.
Hogyan született meg az Eszterházi Vigasságok gondolata?
Az újkori zeneélet 1959-ben, a Haydn halálának 200. évfordulóján, Kodály Zoltán védnöksége alatt létrejött jubileumi koncertekkel kezdődött. Majd a Budapesti Vonósok immár húsz éves, az Orfeo Zenekar immár 15 éves folyamatos jelenlétével és a Haydn Eszterházán historikus zenei fesztivál korszakával folyamatosan bővült. A 90-es évek második felétől pedig ? a kastély folyamatos újjáéledésével párhuzamosan ? tovább gazdagodott. Így 2012-ben Zumbok Ferenc, akkori kormánybiztos úr kezdeményezésére nem előzmény nélkül ?született meg? a Vigasságok koncert és rendezvénysorozata, hanem eredeti gazdagságával, pompájával és nagyságával tért vissza Eszterházára a Fényes Miklós által álmodott ? Goethe által fogalommá vált ? ?Esterházy-tündérbirodalom?. A rendezvénysorozat neve is az 1770-es évek nagy ünnepségsorozat világát idézi. Bessenyei György szavaival, aki Eszterházi Vigasságok című csodálatos leírásában a sokszínű, nagyvonalú, szem- és értelemkápráztató hercegi ?múlatság?-okról szól.
Milyen művészeti koncepcióval építi fel az Eszterházi Vigasságok előadásait?
E két ? a távoli és a közeli ? múltban gyökerezik a mai Vigasságok világa. A magyar publikum és a régióba érkező külföldi látogató a rokokó világ műfaj- és stílus-gazdagságával, gazdag udvari életének 21. századi köntösbe öltöztetett színpompájával találkozik Magyarország legpompásabb rokokó kastélyának díszletei között, ahol az újra és intézményesen integrálódó Európából visszatekinthetnek az előzményekre, az integráció történeti és kulturális gyökereire. Láthatóvá tesszük a már több száz éves összkulturális hagyományt, mondhatnánk ?demonstráljuk? a jelen magyar eredményeit: Eszterháza épületegyüttesének és zenei életének elismertségét és vonzerejét a szakma, a média, a közönség és a sztárművészek számára, nemzetközi színvonalú hazai előadói gárdánkat, illetve a kastély rekonstrukció eddigi eredményeit.
Hol tart ennek a nagyszerű és jelentős elképzelésnek a megvalósítása most?
Egy ilyen cél felépítése ? még ha 6-8 éves komoly építkező munka előzte is meg ? a mostani volumenében, részleteinek kidolgozásában és céljainak elérésében legalább 5, de inkább 10 éves komoly folyamat, amelynek az első nagyszabású lépései már megtörténhettek. Bessenyi szavaival élve ?Mind királyunk, mind nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát csudává tegye. Meg kellett mutatni, hogy a Páris és Londonban nevelkedett francia kívánság Magyarországban gyönyörűségét találja, melyen tett álmélkodása hazánk tisztességét kétségtelenül minden idegeneknél dicsőíteni fogja.?
Mennyiben változik a felépítés a tavalyi, első Eszterházi Vigasságokhoz képest?
Az idei év elsősorban a Fényes Miklós évfordulóra koncentrál, valamint ? a tavalyihoz hasonlóan, de más apró vezérelvek alapján ? egy minden műfajban, zenei korszakban gazdag kínálatot nyújt az Eszterházára látogatóknak. Haydn zenéje, zenéjének gyökerei, összefonódásai és későbbi majd 100 évig tartó, kimutatható meghatározó hatása áll a mindenkori koncertek középpontjában, ahol Haydn műveket körbeölelő más szerzők művei párhuzamként, vagy ellentétként hivatottak erősíteni a ?genius loci? mesterének műveit. Az Eszterházi Vigasságok ? a ?tündérbirodalom? gondolati kötelezettsége okán is ? reményeink szerint sok, különböző és nem csak zenei irányba fog majd még szerteágazni, de ennek ma még a kastélyegyüttesben folyamatosan zajló nagyszabású kutatási és felújítási munkák fizikai határokat szabnak.
Mit kell tudnunk Fényes Miklósról, aki éppen 300 éve, 1714-ben született?
Számomra ? és talán sokak számára ? a?Fényes? Miklós személyisége és egész valója, valamint életének még sok részlete megfejtésre vár. Grófként korának meghatározó katonája, hercegként Magyarország meghatározó közjogi szereplője volt, aki mégsem így alkotott halhatatlant. A 15 éves Goethe 1764-ben így írta le az akkor 50 éves herceget: ?Nem volt éppen nagynövésű, de jó alakja volt. Élénk és előkelően boldog, mindenféle szigorúság és büszkeség nélkül?. Úgy élte életét, mintha legalább kettő lett volna belőle. Az egyik egyszerű, szigorú főnemesi katonaélet, a másik a fényűző életet kedvelő ?grand seigneur?-é. Eszterháza, ?Fényes? Miklós álma és alkotása Joseph Haydn géniusza nélkül torzó maradt volna. A kor, a hely a mindenkori alkotó ember jelene, amelyhez a szellemek találkozásának csillagállása szükséges, amelyben a maradandó művek megszülethetnek. Így elválaszthatatlan a Herceg és Haydn zseniéjek egymásra hatása.
Karmesterként a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar együttesét, az Erkel Ferenc Kamarazenekart, az Óbudai Danubia Zenekart, valamint egy opera- és operettgálát is vezényel. Mit tudhatunk ezekről az előadásokról?
Az együttesekkel már nem először találkozom. A nyitókoncerten az Orfeo-val ? valószínűleg Magyarországon újkori bemutatóként ? hangzik el a három fennmaradt, briliáns zenéket tartalmazó, ?Fényes? Miklós dicsőítésére írt fiatalkori Haydn-kantáta két olyan kiváló fiatal szopránnal, mint Csereklyei Andrea és Sáfár Orsolya. Az Erkel Ferenc Kamarazenekarral Boldóczki Gábort kísérjük, valamint egy ritkán játszott Haydn szimfónia (No.95 c-moll) mellett Schubert I. Szimfóniája kerül bemutatásra. A Danubia Zenekarral ?Rokokó variációk? címmel e világot és ennek utóéletét idézzük meg a mára már világhírű Várdai Istvánnal (Vanhal C-dúr csellóverseny és a címadó Csajkovszkij mű), valamint egy ?rokokó? Haydn szimfónia mellett Brahms Haydn-ihlette variációsorozatával. Augusztusban pedig egy nagyszabású szabadtéri opera és nagyoperett-gála lesz műsoron Miklósa Erika mellett a mostanra Európában is nevet szerző Láng Dorottya és Nyári Zoltán társaságában.
Milyen más kiemelt munkái, tervei vannak karmesterként és művészeti vezetőként?
Eszterháza mellett ? természetesen megválogatva a felkéréseket ? folytatom a számomra kedves színházi produkciókat és crossover koncertjeimet (így az Omegával vagy Szekeres Adriennel), valamint több szimfonikus zenekari felkérésnek tudok eleget tenni az elkövetkezendő években olyan régi művésztársakkal, mint Zempléni Szabolcs, akivel Richard Strauss Kürtversenyét adjuk majd elő.
Milyen fejlesztések várhatók a jövőben Fertődön?
A 2014. március 1-én létrejött Eszterháza Központ a meglévő fejlesztéseket folytatja és számos tervvel, koncepcióval rendelkezik arra, hogy a 18. századi Esterházy ?Fényes? Miklós által megteremtett hercegi miliőt az utódoknak bemutassa. Jelenleg három jelentős Európai Uniós projekt folyik a kastély-épület megújulása tekintetében mintegy 5 milliárd Ft értékben. Továbbá a kastélyt körülölelő park, rózsakert és erdő vonatkozásában is megkezdődik két természeti revitalizációt jelentő projekt is.
Mi valósulhat meg ebből a közeljövőben?
Tervezetten 2015-ben Eszterházára visszakerülő Esterházy-kincstár újból elfoglalhatja méltó helyét a fertődi kastély-együttesben, amely ha megnyílik nemzetközi összehasonlításban például a bécsi Lichtenstein-palotában látható Lichtenstein-gyűjteményhez vagy a firenzei Pitti-palotában látható Medici-gyűjteményhez lesz fogható, ahol az autentikus helyszíneken látható az ott formálódott, ezer szálon oda kapcsolódó és ott bemutatott gyűjtemény. Az itt létrejövő Haydn Kutatóközpont pedig a nemzetközi zenekultúra és műveltség egyik tudományos központjának színterévé és találkozóhelyévé válik, amely különleges határmenti helyszínként mintegy virtuálisan újraegyesítheti az Esterházy-birtokokat és rezidenciákat.
Csanda Mária
