Az R. Várkonyi Ágnes történész által írt Zrínyi Ilona, Európa legbátrabb asszonya című könyvet a közelmúltban megnyílt izmiti Thököly Imre Emlékházban, valamint a helyi egyetemen is bemutatják. A szimpóziumon a török-magyar történelmi kapcsolatok alakulásáról, Thököly Imre és Zrínyi Ilona koráról lesz szó, az eseményen részt vesz a kötet szerzője is - közölte az MTBT.
Európa legbátrabb asszonyának XIV. Lajos francia király nevezte Zrínyi Ilonát, aki I. Lipót császár ostromló csapataival szemben két éven át hősiesen védte Munkács várát. A Zrínyi Ilonáról szóló könyv annak a sorozatnak a záró kötete, amely azoknak a politikusoknak, történelmi személyeknek az életútját mutatja be, akik Törökországban leltek egykor menedékre - tette hozzá F. Tóth Tibor, az MTBT alelnöke, a sorozat kitalálója és a kötetek szerkesztője.
Felidézte: a sorozat első, török nyelvű kötete Hermann Róbertnek az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc történetét és Kossuth Lajos kütahyai éveit feldolgozó munkája volt. Ezt követte török és magyar nyelven egy többszerzős tanulmánykötet II. Rákóczi Ferenc életéről és törökországi emigrációjáról, majd a 2006-ban Seres István Thököly Imre és Törökország című, két nyelven megjelent kötete. Zrínyi Ilona korszerű életrajzának ugyancsak kétnyelvű kiadásával a Magyar-Török Baráti Társaság hiánypótló feladatot vállalt: a hősnőről tudományos igényű életrajz először - és utoljára - 1869-ben jelent meg, a neves történetíró, Horváth Mihály akadémikus tollából.
A Zrínyi Ilonáról szóló 360 oldalas, 28 oldalnyi színes melléklettel most megjelent életrajz új kutatási eredményekre épül. Az írás, noha nagy hangsúlyt helyez arra, hogy Zrínyi Ilona megpróbáltatásait is bemutassa, nem a szenvedő vagy férfiasra "átszabott" fejedelemasszonyt, hanem a mediterrán otthonából hozott derűs, mindenre nyitott, vállalkozó szellemű, művelt reneszánsz személyiséget mutatja be. A szerző átfogó képet ad Zrínyi Ilona diplomáciai tevékenységéről is a bujdosók érdekében, ezzel módosítja azt a 19. századi, beidegződött képet, hogy a világtól elzárva, állandó "búsongásban" tengették életüket.
Zrínyi Ilona (1643-1703) II. Rákóczi Ferenc fejedelem édesanyja volt. 1667-ben férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez, majd özvegyen maradva 1682-ben Thököly Imréhez. Második férje oldalán maga is egyik szervezője volt a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. Thököly török fogságba kerülése után évekig védte Munkács várát a császári csapatok ostroma ellen. 1688-ban kénytelen volt a várat feladni, a bécsi udvar gyermekeitől elszakította és az Orsolya-szüzek zárdájába internálta. 1691-ben Thököly a fogságába esett Heissler generálisért kicserélte. Férjét a törökországi száműzetésbe is elkísérte, ott is hunyt el. Hamvait a kassai dómban temették el.
A Thököly Imre Emlékházat november 13-án avatták fel Izmitben. Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, Zrínyi Ilona második férje, a Habsburgok elleni harc egyik vezéralakja az 1699-es karlócai béke értelmében kényszerült száműzetésbe; tartózkodási helyéül 1701-ben jelölték ki Izmitet, akkori nevén Nikodémiát. A fejedelem ott hunyt el 1705. szeptember 13-án.
