A nemzetközi együttműködésben létrehozott kiállításon megtudható többek között, hogy miként kértek csókot rúnaírással 1100 körül Norvégiában, hogyan rendelte el Mária Terézia a Szent Jobb tiszteletét, mivel indokolta kérelmét Miguel de Cervantes a Don Quijote kiadására, mit tartalmazott Edvard Munch végrendelete, valamint hogy miként lett Werbőczi István egyenlő igazságszolgáltatásról írt levele a Magyar Királyság egyik meghatározó, több mint 400 évig érvényes jogi alapvetése.
A szerdától látható kiállítás a különleges dokumentumok segítségével megteremti azt a horizontot, ahonnan az európai történelem közös történelemként látható.
A kiállítás iratait európai országok levéltárainak munkatársai gyűjtötték össze és rendezték egymás mellé négy lehetséges nézőpont, Európa szellemisége, sokfélesége, az európai kereszténység és a felvilágosodás öröksége szerint.
A tárlaton fiatal dizájnerek munkái is megtekinthetők, akik a portugál, a norvég, a máltai, a magyar és a spanyol archívumok irataiból inspirálódva terveztek használati tárgyakat vagy adaptálták azok motívumait hétköznapi eszközökre. A digitális felületeken a látogatókat a kiállítási tematikához kapcsolódó 3D-s videójáték, virtuális szerepjáték, kvíz- és memóriajátékok is várják.
Az Európa digitális kincsei című kiállítássorozat harmadik, befejező részeként nyíló tárlat a European Digital Treasures című projekthez kapcsolódik, melynek célja a levéltári anyagok minél szélesebb körű, zömmel digitális formára hagyatkozó bemutatása.
A kiállítások 2021-ben indultak vándorútjukra, hogy körbejárják a konzorcium levéltári partnereinek kiállítóhelyeit. A digitális technológiák teremtette lehetőségeknek köszönhetően a kiállítások több országban egyszerre tekinthetők meg, mivel a helyi dokumentumok eredeti, a külföldről kölcsönzött iratok digitális példányokként szerepelnek a tárlatokon.
Az ingyenesen megtekinthető kiállítás az Európai Unió Kreatív Európa programjának részfinanszírozásában jött létre, a Várkapitányság támogatásával.
Nyitókép: Magyar Nemzeti Levéltár
