Közlése szerint a feltárást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézete a német nyelvterület egyik legjelentősebb régészeti kutatóintézetével, a frankfurti Römisch-Germanische Kommission keretén belül működő Deutsches Archeologisches Instituttal (DAI) együttműködve, közös finanszírozásban végzi. Tavaly a projektbe bekapcsolódott a Mainzi Egyetem Antropológiai Intézete, amely az MTA Régészet Intézetének archeogenetikai laboratóriumával működik együtt.
Vida Tivadar kifejtette: hivatalos adatok szerint a langobardok, a hosszú szakállúak 526 és 568 között tartózkodtak Pannóniában. Egyes kutatók szerint azonban Pannónia északi részének megszállása már 510 körül elkezdődött és a langobardok körülbelül 60 éven át tartózkodtak a térségben. Ismertetése szerint a szóládi egy kis temetkezés, ami arra utal, hogy vándorlása közben egy közösség rövid ideig temetkezett ide a langobardok pannóniai tartózkodásának utolsó szakaszában.
Vida Tivadar elmondta, hogy a tavasszal elvégzett földmágneses vizsgálatok további langobard sírokra engednek következtetni, ám, mint megjegyezte, "lehet, hogy egyik-másik folt rézkori vagy bronzkori házat, gödröt rejt, esetleg egy avarkori kemence kerül majd elő". A két korábbi ásatási szezonnal kapcsolatban kiemelte, hogy eddig 24 sírt tártak fel, ebből 20-ba férfiakat temettek. Ezek általában fiatal férfiak, csatában elesett harcosok vagy nagyon idős, hajlott koruk miatt eltávozottak. "Úgy tűnik, mintha hiányozna a középgeneráció, amely aztán Itáliába távozott. Ami érdekes, hogy hiányoznak az asszonyok. Lehet, hogy ebben az évben olyan temetőrészbe jutunk, ahol több női sír lesz" - tette hozzá.
A leletekkel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a sírok többségét kirabolták. A férfiakkal általában fegyvereiket, valamint tarsolyban különböző eszközöket, így például tűzcsiholót, kést temettek, s általában volt egy szép csatjuk, a szegényebbeké vasból, a módosabbaké bronzból készült. "A női sírokban ékszereket találtunk - fibulákat, gyöngyöt, egy esetben karkötőt" - mondta Vida Tivadar, hozzátéve, hogy gyakorlatilag minden sírban akár férfi, akár nő volt az elhunyt, edényeket és fésűt találtak.
Ismertetése szerint a csontvázak antropológiai és DNS-vizsgálata mellett, stroncium-elemzést is végeznek. "A stroncium segítségével, amely 12 éves korig épül be egy adott geológiai környezetben a fogakba, a vándorló népességet lehet kimutatni. Aki helyben nőtt fel, annak az adott környezetre jellemző stroncium-szint mérhető a fogakban, ha viszont másutt cseperedett, akkor más értékek mutathatók ki" - mutatott rá Vida Tivadar. Hozzátette: ily módon természettudományos módszerekkel is meg lehet erősíteni a népvándorlás tényét, szerencsés esetben még azt a helyet is meg lehet jelölni, ahol az adott személyek felnőttek, ahonnan idevándoroltak.
"Ezekre a kutatásokra alapozva szeretnénk egy európai projektet építeni, amelybe bevonnánk a németeket, cseheket, szlovákokat, osztrákokat, szlovéneket, olaszokat, azokat az országokat, amelyek területén átvonultak a langobardok. Egy ilyen közös projekt keretében szeretnénk vizsgálni modern módszerekkel a vándorló népességet, hogy ugyanaz az antropológiai népesség követhető-e végig az Elba vidékétől Thüringián, a Cseh-medencén, Pannónián át egészen Itáliáig" - összegezte a további terveket Vida Tivadar.
(Múlt-kor/MTI)
