Mi a Veszprém Megyei Levéltár elsődleges feladata?

Intézményünk 2012. október elseje óta a Magyar Nemzeti Levéltár 20 megyei tagintézményének egyike. Hatókörünk a mindenkori Veszprém megyére terjed ki, ellátandó szakmai feladatainkat a levéltári törvény határozza meg. Alapfeladataink közül elsőként a jelenkor iratképzőivel (állami szervek, önkormányzatok, jogszolgáltatási szervek, közintézmények stb.) való kapcsolattartás, az iratkezelés szakszerűségének felügyelete és a maradandó értékű köziratok átvétele említhető. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetünk az értékes magániratok gyűjtésére is. A levéltárba került iratokat az előírt állományvédelmi szempontoknak megfelelő körülmények között őrizzük, a sérült iratok restaurálásáról, konzerválásáról restaurátorműhelyünkben gondoskodunk.

 

Az iratok rendszerbe foglalása, rendezése, selejtezése, segédletekkel való ellátása és adatbázisok készítése nagyon fontos szegmense tevékenységünknek, mivel az iratanyagban való könnyebb eligazodást és az iratok tartalmának jobb értelmezését tesszük ezzel lehetővé. Ezt követően az iratokat kutatószolgálatunk teszi hozzáférhetővé a profi és amatőr kutatók számára egyaránt. A levéltár jogbiztosító szereppel bíró irataiból az állampolgárok és közigazgatási szervek hivatalos megkereséseire szolgáltatunk adatokat, információkat, iratmásolatokat például telekkönyvi, bírósági, hagyatéki, építési vagy kárpótlási ügyekben. A levéltár egyúttal tudományos intézmény is. Munkatársaink tudományos kutatómunkájának eredményeit könyvalakban vagy akár online módon tesszük közzé, ezzel gazdagítva a történettudományt. Konferenciák, könyvbemutatók, közművelődési rendezvények, kiállítások rendezése útján igyekszünk megszólítani a nagyközönséget. Bekapcsolódunk az iskolán kívüli oktatásba levéltári órák tartásával, vetélkedők rendezésével, iskolai projektmunkák támogatásával.

07_Epulet
A Veszprém Megyei Levéltár épülete

 

Milyen iratanyaggal rendelkezik a levéltár?

Az MNL Veszprém Megyei Levéltára mintegy 15.000 iratfolyóméter iratot őriz. Az iratok eredetük szerint köziratokra és magániratokra oszlanak. A köziratok az állam hivatali működése során keletkezett dokumentumokat jelentik, míg a magániratok az egyes ember irataitól az egyesületek, vállalkozások, politikai pártok irataiig sok mindent magukban foglalnak. Levéltárunk iratanyaga a Veszprém megyében keletkezett, a megyére vonatkozó iratokból áll. A törzsanyag alapját a vármegyei levéltár képezte, ehhez járultak később Veszprém és Pápa város levéltárai, a feloszlatott szerzetesrendek és a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltárai. A legkorábbi iratunk egy 1214-ből származó, a veszprémi káptalan előtti adásvételről szóló oklevél.

 

A mintegy 6000 fondra (levéltári alapegység) tagolódó iratállomány túlnyomó többsége azonban a 20. század második felének iratait tartalmazza (kb. 85%). Fel kell készülnünk a 21. században keletkezett iratállományok átvételére is, mivel 15 év elteltével már levéltárérettnek minősülnek a maradandó értékkel bíró iratok. Ezek között egyre inkább megjelennek az elektronikus iratok is, amelyeknek átvétele, hosszú távú megőrzése különösen nagy kihívást jelent a levéltárak számára.

12_leveltari_ora
Levéltári óra

 

Ahogy a honlapjukon is olvasható, levéltáruk kezdetei visszanyúlnak abba az időbe, amikor a megyének állandó székhelye, székháza még nem is volt. Az intézmény tehát nagy múltra tekint vissza. A feladatok, célkitűzések változtak?

Természetesen a különböző történelmi korszakokban változott a levéltár szerepe is. A korai időkben a vármegye, a városok, a települések saját levéltáraikban a jogbiztosító irataik megőrzését tartották elsődlegesen fontosnak. Tehát a kezdeti időkben nem épületekhez, hanem a közhatalmi testületekhez kötődött a levéltár intézménye. A török kort követően a 18. században váltak olyanná a közállapotok, hogy a levéltár saját otthonra leljen a mindenkori megyeházán vagy a városházán. A levéltárnok a megyei, városi hivatalnoki tisztikar elfogadott tagja volt a második világháború időszakáig, így feladatköre is elsősorban hivatali jellegű volt. Csak a 20. század második felében alakult ki a levéltárnak, mint intézménynek modern értelmezése, a mai szerepkörének a megalapozása. A megyei levéltárak 1950-től közlevéltárakká váltak. A feladatkör kiszélesedett, a levéltár a közgyűjtemények egyik fő típusává vált (a könyvtár és a múzeum mellett), ugyanakkor megőrizte közigazgatási jellegű feladatait is, ez teszi oly speciálissá.

 

Ma tudományos műhelyként, kulturális intézményként, közhivatalként egyaránt találkozhat a laikus a levéltárral. A 21. század kihívásai nyomán ma már jelentős az online jelenlétünk, jellemzővé vált a nyitottság gondolata, valamint kiterjedt közművelődési tevékenység is jellemzi a levéltárat. Az egyik legújabb feladatunkként tekintünk a fiatalokkal való mélyebb foglalkozásra óvodás kortól az egyetemistákig. A levéltár-pedagógia dinamikusan fejlődő, új területe munkánknak. Tehát a levéltár egy élő, folyamatosan változó intézmény.

01_Ev_Leveltara_2016
Az Év Levéltára 2016

 

Különféle rendezvényeket, tematikus programokat, kiállításokat is szerveznek?

Természetesen, 2007-ben indult útjára Magyarországon a szolgáltató levéltár koncepciója, amely egy erőteljes nyitást indukált a levéltárakban. Ez a folyamat a mi levéltárunkban is nyomon követhető. Gyakran szervezünk könyvbemutatókat saját kiadványaink számára. Egyaránt rendezünk tudományos és szakmai konferenciákat. A tavalyi évben az 1916-os erdélyi román betörésről, illetve különböző irathagyatékok feldolgozásáról tartottunk konferenciákat. A közművelődési rendezvényeink között megemlíthetjük a Veszprémi Történelmi Szalont (évente 2-3 alkalommal tartjuk egy-egy helytörténeti szempontból érdekes témakörben), az I. világháborús filmklubunkat, vagy akár a nemrégiben indult reformációs előadássorozatunkat. A tavalyi évben színes programmal vettünk részt a Múzeumok/Levéltárak Éjszakáján. Egyrészt van egy állandó kiállításunk, amelyben iratreprodukciók segítségével mutatjuk be iratanyagunk teljes vertikumát. Másrészt időszaki kiállításokat is rendezünk. Nemrég ért véget egy I. világháborús tematikájú kiállításunk, most egy bibliatörténeti kiállítás látható a kiállítótérben a reformáció 500 éves évfordulójához kötődve. A Magyar Nemzeti Levéltár központi projektjeiben is aktívan részt veszünk. Legutóbb a Bővülő történelem címmel útjára indított rendezvénysorozatba kapcsolódtunk be. Ez a program az iratajándékozás népszerűsítése révén azt igyekszik elősegíteni, hogy a magánemberek által őrzött, történeti szempontból értékes iratok eljussanak a levéltárba. De részesei voltunk a tavalyi 1956-os emlékév, illetve az I. világháborús és az idei ?Reformáció 500? projekteknek is.

10_Veszpremi_Tortenelmi_Szalon
Veszprémi Történelmi Szalon

 

Az ismeretterjesztés, az oktatás is fontos intézményük számára?

Az ismeretterjesztés több fronton folytatott tevékenység intézményünkben. A levéltárosaink kutatási területeiknek megfelelően szakcikkeket publikálnak szakmai, helytörténeti periodikákban, saját kiadású levéltári kiadványokban, vagy akár önálló köteteket jegyeznek. Gyakran vállalunk konferencia-előadásokat nemcsak saját rendezésű konferenciákon, hanem más levéltárak, társintézmények rendezvényein is. Kihasználjuk az online-csatornák nyújtotta lehetőségeket (honlap, Facebook-oldal). A levéltári hírek mellett rendezvényeink hang- és képanyaga, helytörténeti videók és adatbázisok kerülnek fel ezekre a felületekre. Közművelődési rendezvényeink sokszínűek, más-más célközönségnek szólnak. Számos oktatási intézménnyel van nagyon jó kapcsolatunk. A 2013-ban kialakított oktatótermünk segítségével változatos foglalkozásformákat tudunk nyújtani az iskolán kívüli oktatás segítésére. A pedagógusokkal előre egyeztetjük az igényeket, így az általános levéltárismertető órák mellett tematikus foglalkozásokra is van lehetőség: például középkori írásbeliség története, 1848 helyi eseményei, a Veszprém megyei német nemzetiség története, a reformáció története.

 

Az idei évben a Veszprém Megyei Levéltár nyerte el az Év Levéltára Díjat. Önök szerint mivel érdemelte ki ezt az elismerést az intézmény?

A díjat a Magyar Levéltárosok Egyesülete, a levéltárosok országos szakmai szervezete alapította és adományozza. A pályázati rendszerű kiírás néhány fő szempont meghatározásával orientálta a bírálóbizottságot döntésében. Ezek a szempontok a következők voltak:

– a szolgáltató levéltár koncepció megvalósulása,

– a nemzetközi kapcsolatok bemutatása,

– a közönségkapcsolat alakulása,

– a Nyitott Levéltárak programsorozatban való részvétel.

A szolgáltató levéltár koncepciója tetten érhető működésünk számos területén. Említhetjük a kutatószolgálatunk és ügyfélszolgálatunk kutató- és ügyfélbarát hozzáállását, szolgáltatási formáit, infrastrukturális adottságait. A dokumentumok digitalizálása révén kutathatóvá váltak (akár otthonról is) a középkori oklevelek, kéziratos térképek vagy az archív fotográfiák gyűjteményei. Levéltárunk teljes fondjegyzéke ? a megyei levéltárak közül elsőként ? 2015 júliusától felkerült az Európai Levéltári Portálra. Nemzetközi kapcsolataink jelentős részét a határontúli magyar levéltárosokkal, intézményeikkel kiépített kapcsolataink teszik ki. Ezek közül kiemelkedik a Szlovák Nemzeti Levéltárral és a felvidéki Vágsellyei Levéltárral folyó együttműködésünk. A közönségkapcsolatunk igen széleskörű, a helyi társadalmi beágyazottságunk sokrétű, városi, községi önkormányzatoktól a helyi társadalmi szervezeteken, vállalkozásokon keresztül kulturális intézményekig, más megyei közgyűjteményekig terjed.

 

Ugyanakkor a bizottság kikérte a levéltári szakfelügyelet véleményét a levéltár általános szakmai munkájáról, pontosan azért, hogy ne legyen egyoldalú a döntés. Az indoklás szerint a levéltár nyitottsága, rendezvényeinek nagy száma, kiterjedt kapcsolatrendszere akkor ér igazán sokat, ha mellette a kevésbé látványos szakmai munka is magas szinten folyik. Hiszen enélkül nem biztosítható az előzőek megfelelő színvonala sem.

 

Feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy ezt az eredményt több év egymásra épülő munkájával értük el, nem egyetlen év teljesítményéről van szó. Valamint fontos megjegyezni, hogy minden munkatársunk munkája hozzájárult a díj elnyeréséhez, a vezetők, a szakmai munkatársak mellett a gazdasági és a műszaki-technikai kollégák egyaránt hozzátették a magukét.

04_Ev_Leveltara_2016
Az Év Levéltára 2016 díj átadója

 

Milyen célkitűzései, tervei vannak a Veszprém Megyei Levéltárnak az elkövetkezendő évekre nézve?

Az Év Levéltára díj elnyerése egy fontos állomást jelent Levéltárunk életében, de alapjaiban nem fogja megváltoztatni az eddigi gyakorlatunkat. A Magyar Nemzeti Levéltár keretei között történő integráció ötödik évébe léptünk. Az országos szervezet részeként számos közös szakmai projektben veszünk részt. Az elkövetkező években arra számítunk, hogy újabb országos projektek indulnak majd. A levéltári anyag feltárása szempontjából kedvező tendenciaként értékelhető, hogy azonos típusú források adatainak rögzítése azonos szempontok alapján országos szinten történhet meg.

 

Az idei évben indul az MNL-ben európai uniós támogatással a KÖFOP-projekt. Ennek keretében olyan informatikai fejlesztésekre számíthatunk, amely lehetőséget nyújt a digitális szolgáltatásaink kiterjesztésére. A digitális levéltári szakrendszerek (nyilvántartás, adatbázisok, digitális tartalmak) fejlesztésének alapját a levéltári anyag minél mélyebb feldolgozása, segédletekkel, raktári jegyzékekkel történő ellátása jelenti. Belső feldolgozó munkánkat ebbe az irányba kívánjuk erősíteni.

Külső kapcsolatainkat a jövőben is fenntartjuk. Élő együttműködéseinket Veszprém Város Önkormányzatával, a Veszprémi Törvényszékkel, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Herendi Porcelánmanufaktúrával és a veszprémi Pannon Egyetemmel, valamint további partnereinkkel igyekszünk tartalommal megtölteni.

 

Készítette: Tóth Eszter