A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi: három különböző darab, különböző korban, különböző helyszíneken. Mi köti mégis össze őket? Mindössze két dramaturgiai elem: mindegyikben hangsúlyos a halál szerepe, és mindegyik a jobb élet reményéről szól. A triptychon görög eredetű szó, amely jelenthet három részből álló (oltár)képet vagy három részből álló művet. A cím egyben az antik görög színházra is utal, amelynek előadásain szintén három darab került színre: egy tragédia, egy szatírjáték és a komédia.

AngerFerenc_ZoldyZGergely
Fotó: Nagy Attila

?Puccini nem keresett mély összefüggést a három téma között, sőt, a hangsúly éppen a különbözőségükön volt. Mi most a különbözőség összetartó erejét igyekeztünk megragadni ? mondja Anger Ferenc rendező, aki tavaly Olaszországban rendezte meg a Gianni Schicchit. ? A technikai kihívások, illetve az, hogy mennyire ?megterhelő? egy este a három, önmagában is teljes élményt adó mű, másodlagos szempontok voltak. Számunkra az a szellemi játék tűnt nagyon izgalmasnak, hogy megtaláljuk a három darab ?közös? dramaturgiáját, vizualitását. Ugyanaz, s mégis más előadás születik azzal is, hogy két-két darabot párosítunk a Triptichonból. Hol A köpeny, hol pedig az Angelica nővér fogja megelőzni a Gianni Schicchit. Kiváló szereposztás állt össze, a közreműködőkről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni.? A három előadás premier-szereposztásában a hazai operaélet vezető egyéniségei tűnnek fel, köztük Kálmándy Mihály, Fekete Attila, és Sümegi Eszter, Létay Kiss Gabriella és Komlósi Ildikó, valamint Kálmán Péter és Sáfár Orsolya; ezúttal megejtően emberi, esendő és szerethető figurákat jelenítenek meg A köpeny boldogtalan szerelmi háromszögétől Angelica nővér vezeklésén át a Gianni Schicchi örökségét hajszoló Donati-famíliájáig.

KesselyakGergely_OkovacsSzilveszter_AngerFerenc_ZoldyZGergely
Fotó: Nagy Attila

?A köpeny három boldogságra vágyó, alapvetően tiszta, bűntől mentes, elképesztő élni akarással behuzalozott lelkű ember drámája. Az Angelica nővérben Puccini ugyanilyen pontosan, élesen lekövetett pszichológiával mutatja meg a zárdalétet az ?apácakaron? keresztül. Kis konfliktusok, odaszólások, pletykák, büntetések és jutalmazások? Minden egyes kis szólistához apró történetek kapcsolódnak. Ilyen ?szegmens? Angelica sorsa is, akire éppen ?aznap? fókuszálunk. A múltja földi vétkekkel terhelt, és a dolgok szerencsétlen együttállása folytán ?végzi? a zárdában. Angelica és a nagynéni, a hercegnő személyében két rendkívül erős karakter feszül egymásnak. Érdekes, hogy az opera apró jelenetei hozzárendelhetők a hét főbűnhöz. A Gianni Schicchi pedig a legnagyobb vígjátékok egyike. Itt a halál másfajta aspektusát látjuk, a humor oldaláról megközelítve. Élni akarás, boldogulás? A Schicchi alapvetően az ember profán hétköznapiságát emeli ki: az anyaghoz, a javakhoz való kötődését, a számítást, a haszonlesést? ? és mellette a józan paraszti ész érvényesülését. Magával ragadó ez a fanyar-keserű komikum, ami a mi olvasatunkban időnként már-már abszurdba csap át? ? foglalja össze Anger Ferenc rendező.

 

KesselyakGergely_OkovacsSzilveszter
Fotó: Nagy Attila

A Triptichon világpremierjét 1918. december 14-én tartották a Metropolitanben, a budapesti Operában 1922. december 9-én mutatták be. Az utolsó felújítás 1996-ban volt, ezután a darabok egy-két évig együtt szerepeltek a műsoron, aztán önálló életre keltek. Az Angelica nővért 2004 májusában, A köpenyt és a Gianni Schicchit 2004 novemberében láthatta utoljára a közönség.

 

A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi ? 2015. december 12.
A köpeny, Gianni Schicchi ? 2015. december 16., 20., 29.
Angelica nővér, Gianni Schicchi ? 2015. december 19., 26., 30.