- Hogyan fogadtátok Anneke bejelentését? Váratlanul ért titeket vagy korábban már voltak erre utaló jelek?
- Ami azt illeti, már játszott egy ideje a kilépés gondolatával, korábban is előhozta a dolgot. Eleinte csupán annyit tudtunk, hogy a Gathering mellett szívesen belefogna egy szólólemez elkészítésébe, vagy beszállna egy állandó projektbe. Az utóbbi időben azonban többször is fejtegette távozási szándékát, ám miután leültünk, hogy végigbeszéljük a dolgokat, úgy tűnt, meggondolta magát. Egy nap aztán felhívott minket, és közölte, végleg kiszáll.
- Mivel indokolta a döntését?
- Leginkább azzal, hogy a jövőben ideje nagy részét a családjának szeretné szentelni, és nem szívesen vállalna több hónapos turnékat, messze az otthonától. Mi azonban úgy éreztük, hogy valójában egyre kevésbé érezte magáénak a Gathering által képviselt zenei világot.
- Milyen hangulatban váltatok el egymástól? Továbbra is tartjátok a kapcsolatot?
- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem maradt bennünk tüske. A távozásával borzasztó nehéz helyzet elé állított minket, egy időre a zenekar jövője is kétségessé vált. A szakítás óta semmiféle kontaktus nincs köztünk, ennek ellenére mindannyian nagyon büszkén tekintünk vissza a vele eltöltött 13 évre. Csak a legjobbakat kívánhatjuk neki.
- Mi a véleményed a szólólemezeiről?
- Csupán egy-két dalhoz volt szerencsém, de azt hiszem, nem én vagyok a legmegfelelőbb személy arra, hogy véleményt alkossak róluk.
- Anneke utódjára egy nyilvános válogatás keretein belül találtatok rá. Miért pont Siljére esett a választásotok?
- A legkevésbé sem ragaszkodtunk egy közismert névhez, mindenkinek szerettünk volna esélyt adni. Ugyanakkor nem is feltétlenül énekesnőben gondolkodtunk, egy megfelelő férfi vokalistával ugyancsak el tudtuk volna képzelni a továbbiakat. Az egyéniség mellett a legfontosabb szempontot az jelentette, hogy az új énekes képes legyen teljes egészében sajátjának érezni a Gathering világát. Ugyan Silje némileg más zenei közegből érkezett közénk, már a beküldött anyaga alapján is világossá vált számunkra, hogy ő a mi emberünk. És bár Norvégiában él, az internet segítségével remekül tudunk együtt dolgozni.
- Énekelt korábban már zenekarban?
- Igen, évekig egy Octavia Sperati nevezetű norvég metálformáció frontembere volt, mely műfajilag nem állt messze a Mandilyon korabeli Gatheringtől.
- Ő is részt a West Pole munkálataiban?
- Természetesen, az énekdallamok és a szövegek majdnem teljes egésze tőle származik. Személy szerint mindig is annak a híve voltam, hogy az énekes saját maga jegyezzen le gondolatokat, hiszen ekkor tud csak igazán azonosulni velük. Úgy érzem, a West Pole esetében mindez kiválóan működött.
- Az új dalok milyen témákat járnak körül?
- A Home bizonyos értelemben sokkal inkább volt konceptlemez, mint a West Pole. Míg az előző albumon főként a biztonság iránti vágy került a központba, ezúttal a szövegek témája meglehetősen eltérő. Főként pillanatnyi benyomásokon alapulnak. Egy séta a parkban vagy a nagyvárosban legalább olyan mély gondolatokat tud felszínre hozni, mint a bennünk rejlő emlékek. Mindemellett a West Pole szövegvilága érezhetően jóval pozitívabb kicsengésű.
- Már jó néhány koncertet adtatok az új felállásban. A rajongók hogyan fogadták Siljét?
- Anneke hatalmas űrt hagyott maga után, ezért nem igazán voltak illúzióink. Tudtuk, hogy bármilyen jó teljesítményt is nyújt Silje, a rajongók egy része képtelen lesz megbarátkozni egy ekkora váltással. Ehhez képest meglepően jól fogadták őt, a koncertek után rengeteg bókot és gratulációt kapott. Mindemellett a fórumos visszajelzéseken is látszik, hogy a kételkedők is kezdik elfogadni Siljét. Főleg, miután megbizonyosodtak arról, hogy a régi dalokat legalább olyan meggyőzően adja elő, mint a friss szerzeményeket.
- Visszatérve a válogatásra: ki volt a legkülönösebb énekesjelölt?
- Volt egy srác, aki kizárólag az első két lemezünkről választott dalokat. Mint azt bizonyára tudod, akkoriban még dallamos death metalt játszottunk, ő pedig a hörgős vokálok helyére saját dallamait énekelte rá. Egészen különleges dolog született belőle, a szerzemények merőben új karaktert kaptak.
- A világ egyes részein ? pl. Chilében ? már-már megszállott rajongótáborral rendelkeztek. Mi volt a legbizarrabb emléked velük kapcsolatban?
- Míg a legtöbb turnéállomáson koncertek után önfeledten beszélgetünk és iszogatunk a rajongókkal, Chilében a hotelszobát sem hagyhattuk el testőri kíséret nélkül. Ha el akartam menni egy kávézóba vagy fodrászhoz, rendszerint egy kisebb delegáció követett. Egy magamfajta, hétköznapi arc számára mindez meglehetősen szokatlan, ugyanis a fesztiválfellépéseket leszámítva a soundchecket is mi magunk végezzük.
René Rutten aktuális kedvencei:
Rush: Moving Pictures
Mogwai: Young Team
Massive Attack: Mezzanine
Pink Floyd: összes
Slowdrive: Just For A Day
