Minden évben sok érdeklődőt vonz a Meteorológiai Szolgálat, ám a helyszűke miatt csak korlátozott számban tudnak látogatókat fogadni, hozzávetőleg 700-800 embert láthatnak vendégül ilyenkor, a Múzeumok Éjszakáján - árulta el Molnár László meteorológus.
Azoknak is sok érdekességet rejtett ez a program, akik nem különösebben jeleskednek a természettudományokban. A múzeumban kiállított egykori mérőműszerek, különféle eszközök esztétikai élményt is nyújtanak, és segítségükkel végig lehet követni, hogyan fejlődött a technika a szolgálat 142 éves története során.
A többség csak a televízióból, rádióból ismeri a meteorológusok munkáját, és sokan talán nem is gondolják, milyen összetett feladatról van szó. Rengeteg adat, görbe, táblázat; csak a központban 80-an dolgoznak, köztük fizikusok, matematikusok, informatikai szakemberek is. A tudományos munkájuk mellett a szolgáltatás, azaz a nagyközönség tájékoztatása is fontos. Mindenki számára érthetően, érdekesen, és persze röviden, pontosan kell összefoglalniuk, milyen idő várható. A séta része volt az a stúdió is, ahonnan évtizedeken át közvetítették az időjárás-jelentéseket, itt bárki a kamera elé állhatott, és elmondhatta, milyen idő lesz a következő napokban. A tévéből is jól ismert arcok, Reisz András és Gaál Áron meteorológusok tartottak szórakoztató ismertetőt.
Meglepő információkkal is gazdagodhattak az érdeklődők, így megtudhattuk, hogy egy kilogrammnál is nehezebb volt az eddigi legnagyobb jégeső szemcse, 1986-ban Bangladesben 92-en haltak meg ebben a viharban. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 58 fok volt, 1922 szeptemberében Líbiában volt ekkora forróság. A legzordabb idő pedig Vosztok állomáson volt: 1983 júliusában -89,2 fokot mértek.
