szj001__2__600x399
Szentmártoni János
Fotó: Czimbal Gyula

 

Nemrég nyilvánosságra hozták, hogy a PIM átveszi a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházát. Pontosan mit jelent, mivel jár ez az átvétel?

A műemléképület általunk használt része, amely a terézvárosi önkormányzattól 2014-ben került át a magyar állam tulajdonába és az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá, egy 2015 novemberi kormányhatározatnak köszönhetően pedig az írószövetség ingyenes használatába ? 2019-től a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésébe kerül, tulajdonosa továbbra is a magyar állam. Ez történelmi pillanat lesz, hiába akarják majd sokan az ellenkezőjét bizonygatni, mert rendeződik végre a székház sorsa több szempontból is. Egyrészt felújítják, amely régóta égetően esedékes. Másrészt számos kihasználatlan helyisége is benépesül, így nem csupán irodalmi emlékhelyként, hanem pezsgő irodaházként is működni fog. Harmadrészt innentől nem a civil nonprofit egyesületként működő Magyar Írószövetség fogja állni a maga szerény évi 30 M Ft-os működési támogatásából az ingatlan tetemes rezsi- és közös költségét, karbantartási kiadásait. Rendkívül értékes könyvtárállományunk pedig reményeim szerint állami védettség alá kerül.

Mi az oka annak, hogy nem az Írószövetség tulajdonába kerül a székház? Úgy tudom, korábban ez a lehetőség is felmerült.

A székház tulajdonjoga mellé olyan fajsúlyos költségvetés is kellett volna, amely nem csupán a felújítását, de utána a hosszú távú fenntartását és állagmegóvását is biztosítja. Mindehhez egy állami intézmény sokkal jobb gazda, mint egy civil egyesület.

Iroszovetseg2
A Magyar Írószövetség székháza


Korábban az Írószövetségnek is komoly tervei voltak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a székházat még jobban kihasználni. Ezek az elképzelések most mennyire valósulhatnak meg?

Székház-átalakítási tervekre nem emlékszem, viszont újra akartam benne indítani az éttermet irodalmi kávéház formájában, mihelyst rendeződnek a jogviszonyok. Most irodalmi intézmények költöznek majd ide, így a sokáig halott terek is megtelnek élettel.


Pontosan hogyan milyen ütemben fog zajlani a felújítás, az átalakítás, és hogyan fogja ez érinteni az épületben működő szervezetek mindennapjait?

Idén csupán ? bár már ez is nagy előrelépés ? a legsürgetőbb felújítási munkálatok lesznek elvégezve (pl. elektromos vezetékrendszer cseréje), és 2020-tól várható egy átfogóbb, hosszabb ideig tartó munkálat. Mindkét esetben ideiglenesen ki kell költözniük a szervezeteknek, tárgyalunk arról, hol kapjanak majd helyet ezekre az átmeneti időszakokra.


Mely szervezetek kapnak majd itt helyet, változik esetleg valamennyire az épület funkciója, az irodalmi életben betöltött szerepe?

Ami már biztos, hogy itt lesznek az irodái a nemsokára felálló Petőfi Irodalmi Ügynökségnek, amelynek lesz kárpát-medencei, nemzetközi és kiadói részlege is. Ezen felül meg kell majd vizsgálni, hány irodalmi intézmény és szerkesztőség fér még el, s hogy azoknak milyen igényeik lesznek szakmai feladataik ellátásához. Mind a PIM, mind pedig a Magyar Írószövetség vezetősége azt szeretné, hogy ez a történelmi épület továbbra is a magyar írók háza legyen.

szj002__2_2_600x402
Fotó: Czimbal Gyula


Ezek az új funkciók és az épület átalakítása milyen hatást gyakorol az Írószövetség működésére, vannak ezzel kapcsolatos jövőbeni tervek, stratégiák?

A Magyar Írószövetség irodái továbbra is ott fognak működni a második emeleten, ahogy eddig, s a könyvtárállományunk is egyben marad. Stratégiai partnere lesz a Petőfi Irodalmi Ügynökségnek, és szorosabbra fűzheti szakmai kapcsolatát más irodalmi szervezetekkel is. Szövetségünk 2010-től zajló szakmai és strukturális megújításában ez egy újabb fontos állomás lesz.


A Magyar Írószövetség történelmi értékű dokumentumtára a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum gondozásába kerül. Mi az oka az áthelyezésnek, biztonságosabb itt tárolni, esetleg jobban kutatható így az anyag?

Ha ironizálni szeretnék, azt mondanám, hogy ezzel a lépésünkkel is történelmet írunk, de történelmet majd a RETÖRKI tudományos munkatársai fognak írni belőlünk. A jövőre 75 éves intézményünk irat- és dokumentumtára jelenleg felbecsülhetetlen értékkel bír az elmúlt több mint fél évszázad kultúr- és politikatörténeti feldolgozása szempontjából. Az írószövetség mindenkori vezetése igyekezte ezt az archívumot egyben tartani, azonban sajnos vannak benne hiányosságok, egyrészt mert az 1956-os forradalom leverését követően számos dokumentumot eltüntetett a hatalom (ezek jó része elvileg különböző levéltárakban fellelhető), másrészt maguk a kutatók is több iratot elsajátítottak, főleg az 1980-as évek anyagából. A szakszerű tárolás és állagmegóvás is folyamatos problémát jelentett, nem beszélve a tartalom tudományos feldolgozásáról. Ezért a Magyar Írószövetség elnöksége úgy határozott, hogy a kezdetektől 2008-ig terjedő időszak teljes irat- és dokumentumtárát a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumnak adományozza, cserében a RETÖRKI biztosítja korszerű tárolását és történeti feldolgozását, valamint publikálását (az anyag katalogizálását és kutatását egyébként a RETÖRKI munkatársai már korábban megkezdték, több dokumentumértékű könyv publikálva is lett belőle, többek közt a Magyar Írószövetség emlékezetes 1986-os közgyűléséről).

 

Mik lesznek ennek az egész átalakításnak a legnagyobb előnyei?

Mindkét döntésünk azt a célt szolgálja, hogy hosszú távon biztosítsuk egyrészt a székház épületének rendeltetésszerű használatát, másrészt a Magyar Írószövetség sokszor történelmi léptékű tevékenységének emlékezetét.

Izsó Zita