Nemrég nyilvánosságra hozták, hogy a PIM átveszi a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházát. Pontosan mit jelent, mivel jár ez az átvétel?

A műemléképület általunk használt része, amely a terézvárosi önkormányzattól 2014-ben került át a magyar állam tulajdonába és az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá, egy 2015 novemberi kormányhatározatnak köszönhetően pedig az írószövetség ingyenes használatába – 2019-től a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésébe kerül, tulajdonosa továbbra is a magyar állam. Ez történelmi pillanat lesz, hiába akarják majd sokan az ellenkezőjét bizonygatni, mert rendeződik végre a székház sorsa több szempontból is. Egyrészt felújítják, amely régóta égetően esedékes. Másrészt számos kihasználatlan helyisége is benépesül, így nem csupán irodalmi emlékhelyként, hanem pezsgő irodaházként is működni fog. Harmadrészt innentől nem a civil nonprofit egyesületként működő Magyar Írószövetség fogja állni a maga szerény évi 30 M Ft-os működési támogatásából az ingatlan tetemes rezsi- és közös költségét, karbantartási kiadásait. Rendkívül értékes könyvtárállományunk pedig reményeim szerint állami védettség alá kerül.

Mi az oka annak, hogy nem az Írószövetség tulajdonába kerül a székház? Úgy tudom, korábban ez a lehetőség is felmerült.

A székház tulajdonjoga mellé olyan fajsúlyos költségvetés is kellett volna, amely nem csupán a felújítását, de utána a hosszú távú fenntartását és állagmegóvását is biztosítja. Mindehhez egy állami intézmény sokkal jobb gazda, mint egy civil egyesület.

Korábban az Írószövetségnek is komoly tervei voltak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a székházat még jobban kihasználni. Ezek az elképzelések most mennyire valósulhatnak meg?

Székház-átalakítási tervekre nem emlékszem, viszont újra akartam benne indítani az éttermet irodalmi kávéház formájában, mihelyst rendeződnek a jogviszonyok. Most irodalmi intézmények költöznek majd ide, így a sokáig halott terek is megtelnek élettel.

Pontosan hogyan milyen ütemben fog zajlani a felújítás, az átalakítás, és hogyan fogja ez érinteni az épületben működő szervezetek mindennapjait?

Idén csupán ? bár már ez is nagy előrelépés ? a legsürgetőbb felújítási munkálatok lesznek elvégezve (pl. elektromos vezetékrendszer cseréje), és 2020-tól várható egy átfogóbb, hosszabb ideig tartó munkálat. Mindkét esetben ideiglenesen ki kell költözniük a szervezeteknek, tárgyalunk arról, hol kapjanak majd helyet ezekre az átmeneti időszakokra.

Mely szervezetek kapnak majd itt helyet, változik esetleg valamennyire az épület funkciója, az irodalmi életben betöltött szerepe?

Ami már biztos, hogy itt lesznek az irodái a nemsokára felálló Petőfi Irodalmi Ügynökségnek, amelynek lesz kárpát-medencei, nemzetközi és kiadói részlege is. Ezen felül meg kell majd vizsgálni, hány irodalmi intézmény és szerkesztőség fér még el, s hogy azoknak milyen igényeik lesznek szakmai feladataik ellátásához. Mind a PIM, mind pedig a Magyar Írószövetség vezetősége azt szeretné, hogy ez a történelmi épület továbbra is a magyar írók háza legyen.

Mik lesznek ennek az egész átalakításnak a legnagyobb előnyei?

Mindkét döntésünk azt a célt szolgálja, hogy hosszú távon biztosítsuk egyrészt a székház épületének rendeltetésszerű használatát, másrészt a Magyar Írószövetség sokszor történelmi léptékű tevékenységének emlékezetét.

Izsó Zita

Fotó: Czimbal Gyula