Dzsamszrandzsav Bajarszaikhan, a Mongol Nemzeti Múzeum munkatársa kollégáival megvizsgált egy fakeretes nyerget, amelyet egy nyugat-mongóliai sírban találtak – számolt be róla a National Geographic. Szénizotópos kormeghatározással kiderítették, hogy a lelet 267–535 között készült, így ez a kelet-ázsiai térség legrégebbi valódi vázas nyerge.
A fakeretes megoldás elsődleges előnyét a nagyobb stabilitás jelentette, ami megkönnyítette a kengyelek hozzáadását a nyereghez. A lóháton folytatott harc szempontjából nem elhanyagolható, hogy az így kialakított szerkezet nagyobb súlyt bírt el és több kontrollt biztosított a lovasnak.
A kelet-eurázsai lovaskultúrák az új technológia fejlesztésében is részt vettek, erre a lelet további elemzése mutatott rá: az ugyanis olyan ló bőréből készült, amelyet a környéken tenyésztettek, a váz pedig helyi nyírfából. A nyereg készítésének ideje egybeesik a Zsuanzsuan Kaganátus nevű, Belső-Ázsia nagy részét meghódító birodalmi szövetség felemelkedésével, amiben nagy szerepet játszhatott a lovas harcot megkönnyítő, új favázas nyereg is.
Fotó: Antiquity
