Ez mesés! – Kiállítás Lukáts Kató színes grafikusi munkásságáról

Képző

Ha olyan, klasszikus értelemben véve szép és dekoratív művészeti élményre vágyik a kiállítás-látogató, amely egyszerre esztétikus, nosztalgikus és személyes, akkor érdemes megnézni a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum aktuális kiállítását.

Az Iparművészeti Múzeum társszervezésében megvalósuló, Mesebolt és Aranyecset című tárlat az egyik legismertebb magyar grafikus, Kaeszné Lukáts Kató művészetét mutatja be.

A Mesebolt és Az aranyecset nem csak egy-egy emblematikus mesekönyv címe – az elsőt Gazdag Erzsi, a másodikat Nemes Nagy Ágnes írta, és mindkettőt Lukáts Kató illusztrálta –, hanem két jellemző jelzője is a grafikus tevékenységének. Lukáts képei az ecset és a ceruza által meghúzott vonalak legnemesebb minőségével mesetárat alkotnak, amelyből derű és szépség árad. Ha még mindig idegenül hangozna Lukáts Kató neve, és csak keresnénk az asszociációkat, akkor elég, ha a Gőgös Gúnár Gedeon, a Móricz Zsigmond-féle Iciri-piciri mesék vagy az Ablak-Zsiráf rajzaira gondolunk, és máris eszünkbe jutnak azok a kedves lények, vidám színek és találóan megragadott történetmozzanatok, amelyek mindannyiunk gyermek- és iskoláskorát végigkísérték. Bátran hivatkozhatunk arra, hogy szinte minden hazai múzeumlátogató ismeri őt, ugyanis olyan vizuális hatásról beszélhetünk, mellyel kollektíven találkoztunk. Napjaink hemzsegő képáradatából visszatekintve éhezzük és vágyjuk azokat az összeszedett és dekoratív motívumokat, amelyek Lukáts Kató kiváló munkáit egész életén keresztül töretlenül magas szinten jellemezték.

Személyes története szinte az egész
20. századot átfogja, ugyanis 1900-ban született és 1990-ben hunyt el. Tömör
életmű-kiállítása a kettős jubileum apropójából jött létre – a pandémia miatt
kicsi megcsúszva – tavaly év végén. Az átfogó tárlat kis térben, mégis nagy
léptékben valósult meg: képeken, könyveken, installációkon, bútorokon és más
dekoratív tárgyakon keresztül kaphatunk ízelítőt Lukáts Kató plakát-,
díszítőcsomagoló- és bútordekoráció-terveiből, valamint illusztrációiból,
amelyek végtelenül gazdag, kincseket teremtő fantáziájáról tanúskodnak.

„A kiállítás létrejöttét a kerek évfordulók mellett más szempontok is aktuálissá tették. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jelentős és nagy darabszámú csomagolásgyűjteménnyel rendelkezik, amelyben Lukáts Kató munkáiból is találhatók jeles darabok, ezeket pedig mindenképpen szerettük volna megmutatni. Valamint nemrégiben elindítottunk egy, a magyar plakátművészet és tervezőgrafika mestereit bemutató kiállítás-sorozatot, amelynek első eseményét Helbing Ferenc munkásságának szenteltünk.

Helbing életművében a szecessziós stílusú reklámgrafikák a legjelentősebbek, továbbá ő indította el a tervezőgrafikai képzést Magyarországon. Művészetéről és oktatói munkájáról, illetve ezek hatásáról kötetet is megjelentettünk. Lukáts Kató Helbing-tanítvány volt, így történeti folytonosságban kapcsolódnak össze a tárlatok. Említésre méltó, hogy a tervezőgrafikus másik nagynevű mestere Haranghy Jenő volt, akinek alkotásai szintén megtalálhatók a múzeumban” – számolt be róla Veress Kinga művészettörténész, a kiállítás egyik kurátora.

A Mesebolt és Aranyecset látványos és a mai gyermekek számára is élvezhető, interaktív elemekben gazdag.

A Mesebolt kirakat-installációja Lukáts Kató különleges édességekhez készített dekoratív csomagolódobozait mutatja be. Kapuja a mesék világára nyílik, ahol a színes és kedves szereplőket megismerve gyermekkorunk varázslatos történetei, mondókái vagy dallamai idéződnek fel. A látogatók számos meseillusztráció eredeti, rajzolt vagy festett példányával találkozhatnak, de akár játékba is kezdhetnek a felnagyított meseképek között.

A kiállítás egyes falain szekciókra
osztva láthatók az alkotó különféle műfajokban keletkezett munkái. Így
hangsúlyos teret töltenek be a plakáttervek, amelyek a korszak
sportkellékeinek, divatcikkeinek és egyéb termékeinek hirdetményeiként
valósultak meg. Tükrükben megelevenedik az art deco korszakának társasági élete
is. Megfigyelhetjük rajtuk Lukáts Kató kísérletező kedvét és a részletező,
aprólékos kivitelezést, ami minden kompozícióját érzékletessé és közvetlenné
tette.

Érdekes aktualitása van annak az 1940-ben készült képsorozatnak, mely a BCG-gyermekoltás kampányához a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség felkérésére született. Az oltás védelmében és anélkül élő gyerekek hétköznapjait bemutató lapok programfüzetként és képeslapként is megjelentek. Az életmű azonban jóval terjedelmesebb a most bemutatott anyagnál.

„Lukáts Kató a csomagolásművészeten kívül sokrétű grafikai tevékenységet folytatott. Tanulóéveiben divattervező szeretett volna lenni, később kipróbálta magát reklámgrafikusként, csomagolástervezőként és illusztrátorként is. Ma leginkább a könyvművészetéről ismerjük. Tudat alatt kísérnek végig minket az illusztrációi, és még ha a nevét nem is társítottuk hozzájuk, minden munkáján azonnal felismerjük a kézjegyét.

Férje, Kaesz Gyula neves építész, belsőépítész, az iparművészet számos területén jeleskedő művész volt. Az Iparművészeti Iskolában ismerkedtek meg, ahol akkoriban Kaesz tanított. Az iskola elvégzése után házasodtak össze. Baráti körükben számos művész megfordult, így például Kozma Lajos is. Ismerői végtelenül szerény emberként emlékeznek Lukáts Katóra. 1979-ben az Iparművészeti Múzeumban rendeztek számára átfogó kiállítást, amelyhez ő maga adományozott munkákat. Az embereknek mindig is örömforrást jelentett a művészete, mert a képeiből áradó derű megszínesíti hétköznapjaikat. Mindenféle pátosz nélkül elmondható, hogy báj, kedvesség és kreativitás rejlik bennük” – idézte fel az életmű személyes szálait a kurátor.

Lukáts Kató és férje több alkalommal is dolgoztak közös munkán abban az értelemben, hogy Kaesz volt jellemzően a tervező, Lukáts pedig főként a díszítőfázisokat végezte. Például a madaras mintás szekrény, a kiállítás egyik emblematikus műtárgya Kaesz Gyula tervei alapján készült, de a dekorációját Lukáts Kató álmodta és feltehetően festette is meg. A Kaesz Gyula bútorművészeti könyvének első kiadásához készült borítót is a felesége tervezte.

Lukáts Kató több neves édességgyár, csokoládéüzlet, többek között a Stühmer és az Altmann & Kühne számára is dolgozott. A termékcsomagolást akkoriban luxustermékként tartották számon vagy kifejezetten azokhoz készítették, így ezekkel a munkákkal az átlagember kevésbé találkozott. Ezeket a munkáit játékos látásmód, dekorativitás, finom vonalvezetés és tipográfiai figyelmesség jellemzi.

Lukáts Kató az 1930-as évek végén művészi szintre emelte a magyar árucsomagolást. Mindenféle körülmények között megragadta a lehetőséget, hogy a szakmájában dolgozhasson. Az 1945 utáni nehéz helyzetben megrendeléseinek nagy része elmaradt, ekkortól egyre inkább a könyvművészet felé fordult. Jól ismerte és magas szinten alkalmazta a különféle nyomdatechnikai eljárásokat, és a tipográfiában is kimagasló minőségre törekedett. Hosszú ideig a Móra Kiadó munkatársa is volt. Munkássága egyik kiemelkedő elismerésének számított az 1959-es Lipcsei Nemzetközi Könyvkiállítás bronzérme, amelyet Kodály Zoltán és Ádám Jenő Énekeskönyv az általános iskolák első osztálya számára című kötetének tervezéséért és illusztrálásáért nyert el.

A tárlat szervezői a tavaszi időszakra tervezik a
kiállítás katalógusának megjelentetését, amelyben többek között Marosi Eszter
művészettörténész, a tárlat társkurátora, a Lukáts Katót még személyesen is
ismerő Kiss Éva művészettörténész, Kaesz Gyula monográfusa és Békés Rozi
grafikusművész írásai jelennek majd meg.

Márciusban pedig csatlakozhatunk Marosi Eszter és Veress Kinga tárlatvezetéseihez, amelyekre érdemes regisztrálni.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu