A Stühmer-féle édességek már a sokadik generáció kedvencei Magyarországon. Másfél évszázada még maga Stühmer Frigyes gyártotta a finomságokat budapesti csokoládégyárában. A márka ma is él: napjainkban Makláron készítik a neves hamburgi cukrászmester nevével fémjelzett édességeket.
1. Cukorkagyáros 25 évesen
Stühmer Frigyes (1843–1890) Ludwigslustban, a Schulze és Társa cégnél sajátította el a cukorkakészítés tudományát. Alig volt 25 éves, amikor Nagy Ferenc felkérésére átvette az Ősz (ma Szentkirályi) utca 8.-ban található kis cukorkaüzem vezetését, két év múlva pedig meg is vásárolta.
2. Még Kugler Henrik is tőle vásárolt
Akkoriban nyílt tűzön, üstökben addig főzték a cukrot, amíg nem karamellizálódott. Frigyes fejlettebb technológiára tért át: a jobb minőség érdekében zárt üstben és gőzzel készítette az édességeit. Az egészségre ártalmas festékekkel kevert cukorkák helyett szaloncukrot, csokibonbont, karácsonyi és húsvéti figurákat készített.
1883-ban csokoládégyárat épített, és meghonosította Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártást. Még Kugler Henrik is tőle vásárolt.
3. A csokoládé közszükséglet!
Stühmer nagy szerepet játszott abban, hogy a luxuscikknek számító csokoládé elindult a közszükségleti cikké válás útján. Kitűnő termékeivel hamarosan felvirágoztatta az üzemét.
Sikerrel szerepelt többek között 1885-ben a Budapesti Általános Kiállításon, ahol Ferenc József érdemkereszttel tüntette ki, és az elsők között kapott engedélyt arra, hogy termékein a magyar címert használja.
4. Ki volt Tibi?
A tulajdonos korai halálát követően fia, dr. Stühmer Géza (1884–1978) vezette tovább a gyárat. 1907-ben állami támogatással a teljes gépparkot lecserélték. Ekkor született meg a fióküzlet-hálózat gondolata is. Első üzletüket a Margit körúton nyitották meg 1912-ben.
Az országban a két világháború között több mint hatvan fióküzletük és százötven lerakatuk nyílt, ahol angyalfejes pulton, tükrös vitrinből árulták az édességeket. Párizsban és Abbáziában is működött Stühmer-lerakat.
Ők találták fel 1934-ben a csokimikulás ősét, sőt a csokinyuszit is. 1941-ben került először a boltok polcaira a Tibi, amit az alapító dédunokájáról neveztek el.
5. Elindul a Szerencsi csokigyár
A cég – melyet a Stühmer-gyár, a Magyar Cukoripari Rt. és a Hangya Szövetkezet hozott létre – a 20-as évek derekán indult igazán fejlődésnek, amikor a svájci állampolgárságú Liechti Frigyes, a temesvári csokoládégyár korábbi igazgatója került az üzem élére, s nyomban korszerű gépeket és szakembereket hozatott Németországból.
Kezdetben továbbra is csak táblás csokoládét és kakaót gyártottak. 1927-ben jelent meg a boltokban máig legismertebb termékük, a Boci csoki, az 1928-ban védjegyeztetett „cicás" kakaó pedig sokáig egyet jelentett a szerencsi gyárral.
6. Szerencsés nap Szerencsen
1923-ban igencsak meghökkentek a szerencsiek, amikor a városban két évvel korábban megtelepedett Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. dolgozói egy nap kiálltak a gyárépület elé, és minden arra járót megajándékoztak egy-egy tábla csokoládéval.
7. Stühmer-órarend
Az 1930-ban készült Stühmer-órarend reggelire kakaót, az iskolába menet cukorkát, tízóraira fruttit, vacsorára csokidarával megszórt tejberizst, az esti ima után pedig csokit ajánlott, természetesen mindegyiket a gyár termékei közül.
8. Jeles iparművészek tervezték a csomagolást
A Stühmer cég európai színvonalú kereskedelmi kultúrát képviselt. Nemcsak a termékei voltak vonzóak, hanem a cég fióküzleteit is a legnagyobb gonddal tervezték meg, akár magyarországi, párizsi vagy bécsi üzletekről volt szó. A 30-as években a cég széles körű reklámtevékenységet folytatott, a termékek csomagolását jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ili) terveztették, és a Stühmer-dobozok messze földön híressé váltak. Olyan, máig népszerű termékek születtek ekkor, mint a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az „E” kakaó a pöttyös dobozban. A Dunakavicsot is ők találták ki.
9. A Stühmer ma
1948-ban a gyárat államosították, a Stühmer család egy része külföldre menekült. Az üzem Budapesti Csokoládégyár néven működött tovább. Címerében továbbra is ott maradt a Stühmer-féle csóka. A korízlésnek megfelelő új termékek születtek, például az Űrhajós szelet, a Mitugrász csoki vagy a Budapest szelet, ami budapesti látványosságok fotóival díszített papirosba burkolt keserűcsoki volt.
1992-ben a gyár a Stollwerck Budapest Kft., majd a Bonbonetti Zrt. tulajdonába került. A Stühmer márkanevet Csóll Péter egri vállalkozó a 2000-es évek közepén megvásárolta az akkori tulajdonosától, és újra minőségi Stühmer-termékek gyártásába kezdett.
2008-ban Novaj községben átadták a Stühmer Csokoládéüzemet. Ma itt gyártják úgynevezett nosztalgiatermékeiket, a Melódia szeletet, az Aranydesszertet, a Stühmer Rózsát, a Korfu szeletet és a Százszorszép desszertet. 2014-ben új, korszerűbb berendezésekkel felszerelt gyártóüzemet adtak át Makláron.
Stühmer Frigyes sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található.
A nyitóképen egy Stühmer-plakát a 30-as évekből. Fotó forrása: Országos Széchényi Könytár, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
