Szent Anna és Szent Joákim
„Anna örök”
Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.
Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. A kiteljesedett középkori legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte az „első” Máriát, a majdani „Istenszülő” Szűzanyát. Joakim hamarosan meghalt, s Anna újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon és József. Anna Kleofást is eltemette, és újból férjhez ment egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a „harmadik” Máriát, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.
Anna és leányai, a három Mária, csak egy pogány képzetektől zsongó agyban alkothattak családot (a kopt keresztény felfogás odáig ment, hogy a három Máriából egyet csinált, s fiaikat Jézus fivéreinek tette meg). Együttesükben a zsidó-keresztényektől idegen archaikus istennőháromság képe kísért, amelyet a hellenisztikus korban egy-egy jelentősebb istennő és háromtagú kísérete jelenít meg (l. Héra és a heszperiszek, Aphrodité és a gráciák).
Békessy Jenő születésnapja – 1874
BÉKESSY JENŐ, (Debrecen, 1874. július 26. – Budapest, 1958. május 14.) állattenyésztési szakember, a magyarországi állattenyésztés irányításának egyik jeles alakja. A debreceni gazdasági tanintézet elvégzése után 1889-1902-ben gazdasági gyakornok volt Mezőhegyesen. 1902-től 1909-ig gazdasági felügyelőként dolgozott, majd a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési osztályán működött, melynek 1919-től vezetője volt 1936-ban történt nyugdíjba vonulásáig. A magyarországi állattenyésztés egyik jeles irányítója volt. Több cikke jelent meg a Köztelek (1904, 1906) és a Magyarország (1908) című lapokban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Diószeghy Dániel születésnapja – 1900
A tüzeléstan tudós professzora, DIÓSZEGHY DÁNIEL (Ungmogyorós, 1900. július 26. – Budapest, 1969. december 25.) kohómérnöki oklevelének megszerzése után a Ganz gyárban dolgozott, majd visszatért Alma Materébe, Sopronba tanítani. A vaskohászat, majd a tüzeléstan tárgyat oktatta. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megalakulása után itt lett a tüzeléstan tanszék tanára, majd tanszékvezető professzora. Tudományos tevékenysége a kemencetervezésen, tüzeléstechnikán kívül a nyersvasgyártásra, vasöntészetre és az alumíniumkohászatra is kiterjedt. Kohómérnökök több nemzedékét oktatta, nevelte.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
