Füst Milán

(Szép)irodalmi békák

A békák meglepően gazdag irodalmi örökséget hagytak a magyar költészetben és prózában: hol időjósként, hol költői képként, hol pedig ijesztő víziókban bukkannak fel.

Minden alkotóban megfogalmazódik egyszer, hogy vajon mi lesz a naplója sorsa

Karinthy Frigyes terápiás céllal fogott naplóírásba, míg Gyarmati Fanni naplójának egyetlen címzettje sosem élhette meg, hogy elolvashassa a neki szánt sorokat.

Július 17-én történt

„A sorsomban semmit nem érzek feleslegesnek. Mindent adománynak tartok, mert így mindent feloldhattam-felmutathattam a művészet segítségével” – fogalmazta az 1914. július 17-én született Tolnay Klári. A kétszeres Kossuth-díjas színésznőt többek között a Macskajáték, az Adáshiba és a Ványa bácsi című színdarabban, illetve a Pacsirta, a Rokonok és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című filmben láthattunk.

(Szép)irodalmi fagylaltok

„Naponta friss fagylalt, jegeskávé" – hirdette 1921-ben a Makoviczky Cukrászda.

Esti Kornélként vált halhatatlanná Kosztolányi Dezső

Száznegyven éve, 1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja, többek között A szegény kisgyermek panaszai és a Négy fal között című verseskötetek, illetve a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című regények szerzője.

Adrien Brody nélkül is filmbe illő a rózsadombi Bauhaus-sztori

A Bauhaus eredetileg a tömegek lakhatásáról szólt, de budapesti öröksége mégis a villákban él tovább. A brutalista című film ihlette séta megmutatta, miért.

Július 26-án történt

Gyémánt László 1935-ben ezen a napon született. A Kossuth-díjas festőművész, akinek rajzait már főiskolás korában Barcsay tanulmányaihoz hasonlították, az 1960-as évek elején fenegyereknek számított, aki nem illett a szocialista kultúrpolitikába. 1966-ban Bécsben lett volna kiállítása, megszerveztek egy találkozót számára Salvador Dalíval is, de nem kapott útlevelet. Két évvel később Aczél György személyesen tiltatta be a kiállítását az Eötvös-klubban. 1970-ben Londonba költözött, ahol politikai menedéket kért, 1973-ban Bécsbe települt, majd megkapta az osztrák állampolgárságot. Távollétében itthon két év négy hónap börtönbüntetésre ítélték.1982-ben hazatért, 1987-ben megalapította az Óbudai Festőiskolát. Nevezetesek híres dzsessz-, illetve rockzenészekről, színészekről és művésztársairól készített portréi.

Július 17-én történt

„Létem ha végleg lemerűlt / ki imád tücsök-hegedűt? / Lángot ki lehel deres ágra? / Ki feszül föl a szivárványra?” 1925-ben ezen a napon született e legendás sorok szerzője, Nagy László, aki nemcsak költő és műfordító volt, de grafikus is.

„Mittudomén?!” – Máli néni a Bartók Kamaraszínházban

Szerelmi sokszögek, alá-felérendeltségi viszonyok, félreértések és Máli néni, aki haszonleső, mégis tündérkeresztanyás praktikákkal keveri a lapokat a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház előadásán.

Július 26-án történt

Ma van Szent Anna és Joachim ünnepe, ők Szűz Mária szülei. Anna az özvegyek, a leendő édesanyák, nagymamák, a gyermektelen asszonyok, dajkák, háziasszonyok, szabók, szatócsok, molnárok, csipkeverők, cselédek és takácsok védőszentje, Joachim az asztalosok, a kádárok és a bányászok védőszentje.

Elkészült A feleségem története előzetese

Enyedi Ildikó filmjét szeptember 23-ától vetítik a hazai mozik.

Befejeződött Enyedi Ildikó új filmjének forgatása

A feleségem története a tervek szerint 2020 őszén kerül a mozikba.

Kalapács alatt a művek

A leghíresebb magyar írógyűjteménynek, Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet kollekciójának kiemelkedő darabjai, köztük a magyar modernizmus ikonikus képei, így Berény Róbert és Tihanyi Lajos munkái is szerepelnek a Kieselbach Galéria 2017-es téli aukcióján december 18-án Budapesten. Az aukción megvásárolható alkotásokból december 17-éig látható kiállítás a Kieselbach Galériában.

Hipochondria és szabadvers

„Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van” – mondta az író, aki már gyerekként megismerte a szegénységet, az élet nehézségeit. Nem is csoda, hogy Nádas Péter azt írta róla: ő a legjelentősebb magyar hipochonder. „Örökké kimerült, állandóan beteg, már ifjúként aggastyán, ő már csak a kegyes halálra vár. Élete végére sikerült csak tolókocsiba kerülnie, de akkor aztán trónként használta.” Ő Füst Milán.