A magyar film már így is erős évet tudhat maga mögött, elég csak Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjére gondolni, amely alig egy hónapja nyerte el kategóriájának fődíját a Velencei Filmfesztiválon. Az év hátralévő részében is izgalmas alkotásokra számíthatunk. Mutatunk közülük hatot.

Mellékszereplők

Sopsits Árpád társadalmi drámája a nyáron megrendezett Magyar Mozgókép Fesztiválon debütált. Személyes indíttatású filmjét egy barátja, a fiatalon elhunyt Telek Balázs fényképész ihlette. A mozi nemcsak a történeten keresztül – amelyben fontos szerepet kapnak a Telek munkamódszerében is megjelenő műtermi vallomások, gyónások – állít neki emléket, ugyanis a fotós testvére (Telek Zoltán Tibor) és kislánya (Telek Babita) is játszik az alkotásban.

A martfűi rém rendezője egymással párhuzamosan három vidéki család életét mutatja be. A börtönpapot, a gazdag üzletembert, feleségét és lányát, illetve a fényképészt és keramikus párját a film során fokozatosan kiderülő, múltbéli titkok kapcsolják össze, melyek lehetőséget nyújtanak a bűn lélektanának feltérképezésére. A rendező különleges képi világot álmodott meg, amelyben a fekete-fehér és a színes részek egymást váltják – épp, ahogy az idősíkok. Farkas Franciska, Dömök Edina és Jászberényi Gábor mellett feltűnik a filmben Sopsits Árpád is, aki a rendezői és színészi feladatok mellett a forgatókönyv megírásában szintén részt vett.

Bemutató: október 26.

Tündérkert

A már megjelenése előtt „magyar Trónok harca”-ként emlegetett nyolcrészes minisorozatnak nem titkolt szándéka, hogy a fiatalok számára is fogyaszthatóvá tegye az alapul szolgáló, azonos című Móricz Zsigmond-regényt, a szerző Erdély-trilógiájának első részét. A Hurok és az Átjáróház után valami teljesen újjal próbálkozik Madarász Isti rendező: a 17. századi erdélyi történelem egy szeletét viszi vászonra. Remek választás, hiszen a tárgyalt évtizedekben a felszabdalt Magyarország szuverenitása két oldalról, a törökök és a Habsburgok felől is veszélyben van, Erdélyben pedig véres harcok folynak a fejedelmi címért. A küzdelmekből a fiatal Báthory Gábor (Katona Péter Dániel), Bethlen Gábor (Bokor Gábor) tanítványa kerül ki győztesen. A hatalmi ellentétekkel – és magánéleti intrikákkal – terhelt közeg tökéletes alkalmat jelent a drámai konfliktusok érzékeny megrajzolására és a különböző kapcsolati dinamikák részletes kidolgozására. Persze a lehetőség önmagában nem elég, élni is tudni kell vele. Hogy valóban olyan szexi és erőszakos lesz-e a történet, ahogy a rendező ígéri, a Duna TV-s premieren kiderül. A sorozatban Katona Péter Dániel és Bokor Gábor mellett látható lesz Szőke Abigél, Szilágyi Zsófia, Gáspár Kata és Kálloy Molnár Péter. A várakozást fokozza, hogy a forgatókönyvet Bereményi Géza és az Aranyéleten is dolgozó Tasnádi István jegyzik.

Bemutató: október 13.

Cicaverzum

Szeleczki Rozália első nagyjátékfilmjével mindenképp sajátos névjegyet tesz le a magyar mozivilágban. Abszurd romkomjának főszereplője, Fáni beleszeret egy beszélő macskába. (Arra nézve, hogy csak a szerelemben szerencsétlen lány képzeli-e, hogy a kisállat megszólal, vagy valóban így van, az alkotás nem ad választ.) A szokatlan, groteszkbe hajló történet több mint humoros sztori: arról mesél, milyen nehéz a 21. században a párkeresés. A filmben a jelenséget a hősnő gyermekkorából visszamaradt traumák fokozzák; amint megtetszik valaki Fáninak, az illető halálával kapcsolatos rémképek kezdik gyötörni, így ő inkább a magány mellett dönt.

Szeleczki a választott történetszállal izgalmasan forgatja ki az egyedül élő „macskás néni” toposzt. A szóban forgó cica hangját Patkós Márton kölcsönzi, aki a lehető leghihetőbb alakítás végett maga is részt vett a forgatáson, így segítve a főszereplő Törőcsik Franciska munkáját. Hiszen abban mind egyetérthetünk, hogy még egy tapasztalt és tehetséges színész számára is kihívás úgy tenni, mintha szerelmes lenne egy macskába. Törőcsik és Patkós mellett a filmben szerepel Polgár Csaba, Csobot Adél, Alföldi Róbert, Udvaros Dorottya, Tordai Teri, valamint a Quimby frontembere, Kiss Tibi.

Bemutató: október 19.

Elfogy a levegő

Az erdélyi Moldovai Katalin első nagyjátékfilmjét a Torontói és a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon már láthatta a közönség, a magyar mozikba azonban csak november elején érkezik. Az Elfogy a levegő főszereplője egy középiskolai irodalomtanár, Ana, aki diákjaival és kollégáival egyaránt jó kapcsolatot ápol. Az egyensúlyi helyzet akkor bomlik fel, amikor egyik tanítványának édesapja feljelenti, mert a francia szimbolisták tárgyalása kapcsán egy Arthur Rimbaud és Paul Verlaine szerelmét bemutató mozit ajánl a fiataloknak. (Az említett „film a filmben” Agnieszka Holland 1995-ös Teljes napfogyatkozása, melynek főszerepeit Leonardo DiCaprio és Dabid Thewlis alakították.)

A tanárnő nem enged az ellene induló eljárásnak, és a Holt költők társaságának Mr. Keatingjét megidéző módon továbbra sem korlátozza magát a tankönyvi anyagra; annál tágabb és életszagúbb tudást próbál továbbadni. Az ellenállás fokozatosan elidegeníti Anát kollégáitól, idővel pedig megélhetését is ellehetetleníteni látszik: lassan elfogy körülötte a levegő. A főbb szerepekben Krasznahorkai Ágnes, Skovrán Tünde, Sándor Soma, Dimény Áron, Bölönyi Zsolt és Lőrinc Ágnes láthatók. A forgatókönyv a rendező és Palóczi Zita munkája, a zenét Cári Tibor szerezte.

Bemutató: november 2.

Éger

Szintén első nagyjátékfilmes Nagy Borús Levente, akinek Éger című mozija a magyar szcénában csak szórványosan felbukkanó bűnügyi film műfaját viszi tovább. A halálraítélt barátság történetének előképe a Tantrum című rövidfilm, mely a Vertigo Media támogatásának köszönhetően nőhette ki magát egész estés, immár több sajátos műfaji elemmel és narratív csavarral dolgozó mozivá. A két férfi főszereplő, Károly és Zsolt több évtizedes ismeretségének véres, bosszúval és féltékenységgel teli tetőpontját tárja fel a közel kétórás alkotás, mégpedig olyan híres színészek tolmácsolásában, mint Kálid Artúr, Kovács Tamás, Péterfy Bori, Schmied Zoltán, Szilágyi Csenge és Zsótér Sándor. A kamera másik oldalán hasonló formátumú művészek helyezkednek el – elég csak a zeneszerzőt, Víg Mihályt említeni, aki nemcsak a Trabant és a Balaton együttesek alapítójaként, de Tarr Béla alkotótársaként is nevet szerzett magának.

Bemutató: november 23.

Semmelweis

1847, Bécs. A szülészeti klinikán egymás után öli meg a gyermekágyas nőket egy rejtélyes járvány. A Kossuth-díjas Koltai Lajos A napfény íze, a Sorstalanság és a Zárójelentés után legújabb filmjében a Vecsei H. Miklós alakította fiatal Semmelweis Ignác történetét dolgozza fel. A magyar orvos a maga sajátos elméletei mentén igyekszik megoldani a gyilkos problémát. Kollégái holdkórosnak tartják a fiatalt, aki még távol áll attól, hogy széles körben az anyák megmentőjeként utaljanak rá. Az életrajzi drámában Vecsei H. partnere Nagy Katica; a színészgárda tagjai továbbá Gálffi László, Kovács Lajos, Lengyel Ferenc és Elek Ferenc.

Izgalmas belegondolni, mennyiben lenne más a vásznon megjelenő történet, ha az eredeti tervek szerint Gárdos Péter és Geszti Péter mesélik el azt. Aki kíváncsi, vegye a kezébe Gárdos Semmelweis Ignác rövid boldogsága című kötetét, amely a fiókban maradt forgatókönyv alapján készült. Habár egész estés filmet ezúttal nem készíthetett, egy regényelőzetest azért megengedett magának – az orvos szerepében Thuróczy Szabolccsal.

Bemutató: november 30.

Nyitóképen jelenet a Mellékszereplők című filmből.