Móricz Zsigmond
Hírmozaik – február 4.
Jubilál a Hagyományok Háza, Tompos Kátya-díj, a Magyar Zene Háza felhívása, Vidnyánszky nagyszabású Móricz-adaptációja, NFI-támogatások, kínai–magyar bélyeg.
Irodalmi MÉM-kvíz – neked is megy puska nélkül?
Kötelezők tanévkezdésre: felismered őket mémekben, vagy újra be kéne ülnöd az irodalomórára?
Szeptember 5-én történt
„Minden nagy találmány, minden nagy mű annak az eredménye, hogy a gondolatok és a tettek felszabadulnak a rutin zsarnoksága alól” – állította az 1905-ben ezen a napon született Arthur Koestler magyar–angol író, újságíró, a Sötétség délben című regény szerzője. A sztálinizmus elleni megrendítő vádiratot Koestler részben a saját börtönélményeire, részben a Sztálin-korszak kirakatpereire alapozta.
A sör fejjel lefelé is sör marad, de hab nélkül nem
A sör világnapjával indult az augusztus. Remek apropó, hogy megnézzük, hogyan csordogál ez az ital a magyar irodalom soraiban hol könnyedén, hol keserűbben.
Agyonérzékenyített világunkban eltévednek az érzelmek
Amíg van magyar nyelvű irodalom, addig ott helye lesz Móricz megalázottak iránti szenvedélyes elkötelezettségének.
Móricz Zsigmond esete a Komor lóval a Hortobágyon
Az első Móricz-film egyben az első Hortobágy-film is – de különös körülmények közt született. Móricz írta ugyan – de előbb voltak meg az első filmfelvételek, mint maga a novella. És a rendező sem magyar volt, hanem osztrák. Hogyan találtak egymásra, és hogyan indult el Móricz, a legtöbbet megfilmesített magyar író a filmek világába? Ma van Móricz Zsigmond 146. születésnapja.
Július 2-án történt
1936-ban ezen a napon született a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja, Hofi Géza.
Háy János és Závada Péter a Weöres Sándor Színház új évadában
Hat bemutatót tervez a következő évadban a szombathelyi Weöres Sándor Színház; a nagyszínpadi premierek között lesz Háy János és Móricz Zsigmond egy-egy darabja is. Az új előadásokat Szikszai Rémusz, Alföldi Róbert, Nagy Péter István, Benkó Bence és Horváth Csaba rendezi, a karneválszínházi előadásban pedig visszatér Szombathelyre Bezerédi Zoltán.
A Fejedelem és a vadleány a színpadon dönti meg az előítéleteket
A Boszorkány Báthory Anna és Bethlen Gábor fejedelem találkozását és kapcsolatát különösen érzékeny megvilágításban mutatja be.
A Nyugat mégis tovább él és harcol
1932. január 10-én a Nyugat huszonöt éves évfordulóját ünnepelték szerzői. A csoportképet az est szünetében, a Zeneakadémia művészszobájában készítette a Turul Fotóriport Iroda fotósa.
Móricz Zsigmond egy Fáklyával ajándékozta meg a Bambi íróját
Újabb irodalomtörténeti csemegék bukkantak fel az Antikvarium.hu online aukcióján, köztük egy olyan József Attila-kötet, amelynek egy példányáért két éve több mint kétmillió forintot fizetett valaki.
Hét magyar város Ottlik Kőszegétől Babits Pécséig, amely megihlette íróinkat
Összeállításunkban olyan regényeket ajánlunk, amelyek vidéki nagyvárosban játszódnak, a klasszikus kötelezőktől a kortárs kedvencekig.
Horváth Csaba Úri murit csapott Székesfehérváron
Az évad első bemutatója a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagyszínpadán az Úri muri, amelynek premierjét október 19-én tartották. Horváth Csaba újra Móricz-művet állított színpadra, ezúttal anyaszínházában, ahol a próza mellett erős hangsúlyt kaptak a fizikai színház eszközei.
Móricz-születésnap és Én-esetek a PIM őszi kínálatában
Az MNMKK–PIM őszi programjai megemlékeznek Móricz Zsigmondról, aki idén lenne 145 éves, lesznek szubjektív tárlatvezetések, Tóth Krisztina író és Papp Gábor Zsigmond filmrendező a személyességről az alkotásban, naplóírásról, valóság és fikció kapcsolódásáról beszélgetnek.
Szeptember 5-én történt
„Mosolyogjatok egymásra, férjetekre, feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra – s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket.” Ma van Kalkuttai Szent Teréz halálának évfordulója, amely egyben a jótékonyság világnapja is.
Ady vette el a kedvét a verseléstől a Nyugat első főszerkesztőjének
Hetvenöt éve, 1949. augusztus 3-án hunyt el Ignotus (Veigelsberg Hugó) kritikus, költő, író, a Nyugat egyik alapítója, első főszerkesztője. Korának fontos irodalomszervezője volt, olyan tehetségeket fedezett fel és támogatott, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy József Attila.