Az Antikvárium.hu szerdán indult online árverésén újra szerepel József Attila az 1934-ben kiadott Medvetánccal. A kötet két éve aukciós csúcsot ért el: 72 licit után végül valamivel kétmillió forint fölött zárt.
A mindig sláger Nyugat-szerzők dedikálásai között ezúttal irodalomtörténeti jelentőségűek is vannak.
Ady Endre ismeretlen levele Ignotusnak
A levelet Ady 1913-ban írta Ignotusnak, azaz a Nyugat vezető költője a Nyugat főszerkesztőjének: „Édes Ignótus, amilyen jók, olyan kegyetlenek voltatok a rövid látogatással. Zavart, ügyetlen voltam s nem mutathattam meg, mennyire örülök nektek. Mondd ezt meg Fenyőnek s Móricznak. És elfeledtem a fiaitokat is üdvözölni. Mindezért bocsánat és nagyon hálásan szeret benneteket Adytok”
A feladási postabélyegző dátuma nem olvasható, de pontosan megállapítható, hogy Ady egyik mariagrüni szanatóriumi tartózkodásának idején keletkezhetett. A levél nem szerepel Ady kiadott levelezésének egyik kötetében sem. A lapnak azonban nem csak az írásos oldala érdekes. A másik oldala egy portré a költőről: Székely Aladár (1870–1940) híres „könyöklő Ady” felvétele. A kép 1908 végén vagy 1909 elején készült, első megjelenése a Nyugat első Ady-számában (1909. máj. 16. – jún. 1.) volt.
Móricz Zsigmond a Bambi írójának dedikálta németül megjelent könyvét
Móricz Zsigmond A fáklya című regénye 1918-ban jelent meg (a Magyar Elektronikus Könyvtárban elolvasható), amelyet 1929-ben németül is kiadtak Horvát Henrik fordításában, Berény Róbert rajzaival. A Die Fackel egyik példányába, megjelenése után két évvel, Móricz ezt a dedikációt írta: „Felix Salten / urnak, / a modern ember remek / ismerőjének, a mai / lélek feltárójának s / így a jövő világító / emberének / meleg üdvözlettel / Bpest. 1931. IV. 12. / Móricz”
És miért dedikálhatott Móricz egy osztrák írónak, a Bambi világszerte ismert szerzőjének magyarul? Felix Salten (1869–1945) magyar származású családban született Budapesten, Salzmann Zsigmond néven. Édesapja, Salzmann Fülöp a pesti sürgönyiroda ügykezelője volt, anyja Singer Mária. A kiegyezés után két évvel költözött a család az osztrák fővárosba; a háromhetes Zsigmondból ekkor lett Siegmund, majd bécsi hírlap-, regény- és színműíró.
Salten 1925-től vezette az osztrák PEN Clubot, és 1931 áprilisában Budapestre látogatott. A magyar közönséggel 12-én, vasárnap találkozott a Belvárosi Színházban, ahol Salten először a Bambi egyik fejezetét olvasta fel, majd este a Fészek Klubban a szervezők „százterítékes bankettet” adtak a tiszteletére. Ezen a banketten vett részt Móricz, és ekkor született a dedikáció.
