Ezeket a szakmákat nem váltja ki a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia lassan az élet összes területére beszivárog, időről időre pedig felmerül a kérdés, hogy vajon az MI elterjedésével hány munkahely, illetve munkakör szűnhet meg. A kérdés azonban jóval összetettebb, mint gondolnánk.

Maradva a pénzügy területén, a humán munkavégzésnek számos előnye van. Az emberi tanácsadók az MI-vel szemben empatikusak és figyelmesek, és segítenek az ügyfeleknek megérteni a komplex pénzügyi fogalmakat és döntéseket.

„A pénzügyi terület gyakran bonyolult és változó. A pénzügyi szakemberek tapasztalata és szakértelme segíti őket abban, hogy értékeljék és kezeljék a komplex helyzeteket. A gazdasági trendek, jogszabályi változások és egyéb tényezők folyamatos monitorozása és értékelése a humán munkavégzésben kulcsfontosságú. A szakembereknek ráadásul az intuíció és a kreatív problémamegoldás képessége segít a pénzügyi helyzetek értelmezésében és az optimális megoldások megtalálásában. Az olyan területeken, mint a befektetések kezelése, a portfóliódiverzifikáció és a kockázatkezelés, az emberi szakértelem döntő szerepet játszhat a sikerben” – fejtette ki Szabó Andrea, a TanfolyamGURU.hu oktatási szakértője.

A szakember azt is kiemelte, hogy a kommunikáció, a kapcsolatépítés, a rugalmasság, valamint az alkalmazkodás tekintetében is a humán munkaerő kezében van az előny. Szabó Andrea azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia ettől függetlenül számos területen lehet a segítségünkre.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizáció is jelentős előnyöket hozhat a pénzügy területén, például a feldolgozási feladatok automatizálásában vagy a nagy adathalmazok elemzésében. Az emberi szakértelem és a technológiai fejlesztések kombinációja lehetőséget teremt a hatékony és magas szintű pénzügyi szolgáltatások nyújtására.”

A szakértő szerint van néhány olyan terület, amely várhatóan kevésbé sérülékeny a mesterséges intelligencia előretörésével szemben.

„A dajka szakma jellemzően olyan emberi gondoskodást igényel, amelyet nehéz lenne teljes mértékben pótolni mesterséges intelligenciával. A drogeristák az értékesítési és tanácsadói feladatok, valamint az ügyfélszolgálat jellege miatt személyes kapcsolatot tartanak ügyfeleikkel, ami nehezen helyettesíthető MI-vel. Ugyanígy vannak a ruházati üzletekben az eladók, akik segítenek az ügyfeleknek a megfelelő méret, stílus és szín kiválasztásában. Az egyéni stílus és preferenciák értelmezése és az ehhez kapcsolódó tanácsadás nehézkes volna emberi szakértelem nélkül. De az ingatlanközvetítő, az állatgondozó, a kutyakozmetikus, a személy- és vagyonőr vagy a szobafestő szakmák is nehezen lennének kiválthatóak pusztán a mesterséges intelligenciával.”

Mindezek mellett azonban a mesterséges intelligencia elterjedése és automatizációja számos kihívást és veszélyt jelenthet a munkavállalás terén. Az MI és az automatizáció képesek végrehajtani repetitív és rutinszerű feladatokat, amelyeket korábban emberi munkavállalók végeztek. Ez vezethet munkahelyek elvesztéséhez, különösen az alacsony képzettséget igénylő vagy ismétlődő tevékenységek terén. Az MI és a technológia fejlődése miatt ráadásul olyan készségek válnak elavulttá, amelyeket korábban értékeltek a munkaerőpiacon. Az embereknek éppen ezért folyamatosan fejleszteniük kell készségeiket, illetve alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz és munkakörnyezetekhez, hogy versenyképesek maradjanak.

„Az MI és az automatizáció növelheti a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket. Azoknak, akik nem rendelkeznek a megfelelő készségekkel vagy képzettséggel az új technológiák használatához, nehezebb lehet megtalálniuk vagy megtartaniuk a munkát. Ez a jövedelmi és foglalkoztatási szakadék tovább mélyülhet. Ráadásul a teljesítmény és a hatékonyság növekvő elvárásaival arányosan növekedhet a munkahelyi nyomás és stressz a munkavállalókban. Az MI és az automatizáció átalakíthatja a szakmák jellegét és követelményeit: néhány hagyományos szakma vagy foglalkozás elveszítheti relevanciáját, vagy átalakulhat az új technológiák megjelenésével. Ez a munkavállalóknál új készségeket és átképzést igényelhet, hogy alkalmazkodjanak az új munkakörnyezethez” – magyarázta az oktatási szakértő.

Szabó Andrea szerint fontos megjegyezni, hogy az MI és az automatizáció nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is hoznak magukkal. Az új technológiák új munkaköröket, iparágakat és innovációs lehetőségeket teremthetnek.

„A munkaadók zöme ugyan még nem az MI-ben gondolkodik, a bérek és költségek növekedése miatt azonban ez a lehetőség egyre vonzóbbá válik. Ugyanakkor még nem fekete és fehér ez a kérdés, mert nem egy munkavállaló és egy robot között kell választani. Egyre inkább beszűrődik azonban az MI az egyes munkakörökbe, ezek pedig jelenleg együtt működnek. Összességében elmondható, hogy minél komplexebb munkát végez valaki, illetve minél jobban alkalmazkodik a munkaerőpiaci változásokhoz, annál biztosabb, hogy nem lesz helyettesíthető a mesterséges intelligenciával.”

A mesterséges intelligencia a képzések és tanfolyamok területére is kezd betörni, és már számos módon használják. Így például aktívan alkalmazzák az adaptív tanulási rendszerek, a tartalomgenerálás, a virtuális oktatás és a chatbotok, a tanulásanalitika, az értékelés, a vizsgák, a nyelvtanulás és a tanácsadás területein.

„A jövőben várhatóan egyre szorosabb lesz az oktatás és a mesterséges intelligencia összefonódása. Az MI-technológia folyamatosan fejlődik, és további innovációk várhatók az oktatási területen, így a személyre szabott tanulásban, az automatizált értékelésben és visszajelzésben, a tanulásanalitikában, de a virtuálisvalóság- és kiterjesztettvalóság-technikák is egyre szervesebb részét képezik az oktatásnak.

Kép forrása: Pixabay