Ezen a napon történt
Augusztus 25-én történt
1960-ban ezen a napon megkezdődött Rómában a 17. nyári olimpia, amelyen a magyar sportolók 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzérmet nyertek. Az olasz fővárosban lenyűgöző történelmi díszletek alkották a versenyek hátterét: a tornászok Caracalla Kr. e. 200 körül épült fürdőjében, a birkózók a Maxentius-bazilikában küzdöttek, a maratonfutás céljának pedig Constantinus diadalíve szolgált.
Augusztus 24-én történt
Kr. u. 79-ben ezen a napon a Vezúv kitörése elpusztította Pompeji városát, amely viszonylag épen maradt meg a vulkáni hamu alatt. A Római Birodalomhoz tartozó itáliai kikötőváros 20 ezer lakójának jelentős része meghalt, amikor a várost maga alá temette a láva, a sár és a por.
Augusztus 23-án történt
1572. augusztus 23-áról augusztus 24-ére virradó éjjelen, Szent Bertalan éjszakáján a békülési célzattal Párizsba gyűlt francia reformátusok, a hugenották nagy részét IX. Károly király beleegyezésével lemészárolták. A vérengzés a francia vallásháború újbóli fellángolásához vezetett.
Augusztus 22-én történt
1837-ben megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház. A nyitó előadás Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámája volt. A mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán álló, részben közadakozásból épített teátrum 1840-ben Pest vármegyétől az állam tulajdonába került, innentől az intézmény neve Nemzeti Színházra változott.
Augusztus 21-én történt
A nagy ho-ho-horgász, Gombóc Artúr, Pom Pom – mind az ő ceruzája által keltek életre mesekönyvekben, filmvásznon. Sajdik Ferenc karikatúrái, grafikái mind derűsek, s ez nem véletlen, hiszen a ma születésnapját ünneplő művész saját elmondása szerint örökké vidám családba született. „Én nem a valóság, hanem a képzelet után alkotok. Ez valahogy belülről jön, mert igazából ösztönösen rajzolok. De végül is a rajzolást a ceruzára kell hagyni, én csak mozgatom azt” – fogalmazta meg ars poeticáját.
Augusztus 20-án történt
Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, az új kenyér napja, az Országgyűlés 1991. március 5-i döntése értelmében Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe. A 17. században XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.
Augusztus 19-én történt
1950-ben ezen a napon adták át a budapesti, szabadság-hegyi Úttörővasút (ma Gyermekvasút) teljes szakaszát, a közlekedés másnap indult meg. A Gyermekvasút több mint tizenegy kilométeres vonalával a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.
Augusztus 18-án történt
1983-ban ezen a napon mutatták be az István, a királyt a Városligetben. A legendás előadásban mások mellett szerepet kapott az Istvánt játszó Pelsőczy László és Varga Miklós, a Saroltot alakító Berek Kati, de számos zenész is feltűnt a darabban: Koppányt Vikidál Gyula, Tordát Deák Bill Gyula, míg Laborcot Nagy Feró formálta meg.
Augusztus 17-én történt
Róna Viktor Kossuth-díjas balettművész 1936-ban ezen a napon született. Példátlanul sikeres pályafutásához önsanyargatás, kivételes akaraterő és a Rudolf Nurejevvell való véletlen találkozás is hozzájárult.
Augusztus 16-án történt
A budapesti Keleti pályaudvart, amelyet eredetileg Központi Indóháznak hívtak, 1884-ben ezen a napon nyitották meg. Átadásakor Európa egyik legmodernebb pályaudvarának számított. Csodaszámba ment elektromos világítása, amelyet a Ganz gyár hetven ívlámpája és 644 izzója biztosított. Az első évben az utasok száma egymillió volt, száz év múlva pedig már meghaladta a 36 milliót.
Augusztus 15-én történt
Két jelentős egyházi épület évfordulója van ma: 1248-ban ezen a napon rakták le a kölni katedrális alapkövét, 1483-ban pedig IV. Sixtus pápa felszentelte a Vatikánban a Sixtus-kápolnát.
Augusztus 14-én történt
Ezen a napon született Adam Clark skót mérnök, a Lánchíd építésének vezetője és a budai Alagút tervezője, John Galsworthy Nobel-díjas angol író, A Forsyte Saga írója, Wim Wenders német filmrendező és Halle Berry Oscar-díjas amerikai filmszínésznő is.
Augusztus 13-án történt
A Föld népességének több mint tíz százaléka balkezes. Ma az ő világnapjuk van. A balkezesség kialakulására vonatkozóan nincs egységes álláspont: genetikai okoktól kezdve a születéskor fellépő stresszig terjedő széles skálán említik a hajlamosító tényezőket. A kutatások szerint a férfiak körében gyakoribb a bal kéz domináns használata.
Augusztus 12-én történt
1931-ben ezen a napon született Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, író, újságíró, aki 1969-től 2007-ig vezette a Kossuth Rádión a Ki nyer ma? című legendás rádióműsort.
Augusztus 11-én történt
1801-ben ezen a napon szentelték fel a pesti Duna-parton álló, görög kereskedők által építtetett Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony ortodox székesegyházat. Két tornya közül az egyik 1945-ben Budapest ostroma alatt omlott le, 2008-ban építették újjá. 1951-ben politikai döntéssel a Moszkvai Patriarchátushoz került. A magyarországi görögök több ízben próbálták visszaszerezni a templomukat, ez idáig sikertelenül.
Augusztus 10-én történt
1519-ben Ferdinand Magellan portugál tengerész a Földet először körülhajózó expedíció vezetőjeként ezen a napon indult el felfedező útjára Sevillából. Az expedíció egy hajója – Afrikát megkerülve – 1522. szeptember 6-án visszatért Spanyolországba. Ekkor vált véglegesen bizonyossá a Föld gömbölyű alakja és az egységes világtenger léte.