(MTI) Az állami ünnepségsorozat kezdeteként szerdán a Moszkvai Patriarkátus fennhatóságát elismerő Ukrán Ortodox Egyház feje, Volodimir metropolita nevében perejaszlavl-hmelnyickiji és visnyevszki püspök, Olekszandr mutatott be hálaadó istentiszteletet a Kijev egyik jelképének, valamint az ortodox keresztény vallás szent helyének számító műemléktemplomban.
Az esemény hátteréhez hozzátartozik, hogy az ukrajnai "narancsos forradalmat" követő években, Viktor Juscsenko elnöksége alatt még a Moszkvai Patriarkátustól független, a Volodimir vezette Ukrán Ortodox Egyházzal szakító, de vele azonos nevű egyház feje, Filaret kijevi pátriárka misézhetett a Szófia-székesegyházban.
A jubileum keretében dokumentumfilmet mutattak be a kijeviek által csak "Szofijkának" becézett, az ünnepre felújított ortodox kegyhely ezeréves történelméről, valamint kiállítás nyílt a székesegyház sekrestyéjében őrzött XV-XIX. századi szakrális műtárgyakból, amelyek között eddig még közszemlére nem tett értékek is vannak.
Az évfordulóra az Ukrán Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége pedig létrehozott egy, a kulturális világörökség megóvását szolgáló alapot. Ebből nemcsak a Szófia székesegyházra költenek, hanem szeretnék méltó körülmények között elhelyezni az 1936-ban lerombolt 900 éves Mihály-székesegyház megmentett bizánci freskórészleteit.
Bár keletkezésének dátumáról jelenleg is vitát folytatnak a tudósok, a többség véleménye megegyezik abban, hogy a kijevi Szent Szófia-székesegyházat 1011-ben alapította a IX. század végén létrejött Kijevi Rusz feje, a keresztséget felvevő Vlagyimir nagyfejedelem, majd Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem építtette fel. Konstantinápolyból érkezett építészek irányításával kijevi mesterek munkájával 7 év alatt készült el a bizánci stílusú épület, amelynek főfalain a szintén bizánci mozaik képek régi fényükben pompáznak ma is. Háromezer négyzetméternyi felületet borítanak el a freskók, 260 négyzetméternyit a mozaikképek.
Az emeletre vezető jobboldali lépcső falain ősi falfirkák, vagyis a szerzetesek feljegyzései, és magyar vonatkozású festmények is találhatóak. Jaroszláv külpolitikájában igen hangsúlyosak voltak a dinasztikus kapcsolatokat megerősítő házasságok. Fiai és lányai (és lánytestvérei) a kor jelentős uralkodói dinasztiáinak tagjai lettek. Jaroszláv testvére, akit valószínűleg Premiszlavának hívtak, Szár László Árpád-házi herceg felesége volt, így amikor András herceg, a későbbi I. András magyar király feleségül vette a nagyfejedelem lányát, Anasztáziát, az Árpád- és a Rurik-ház másodszor került rokoni kapcsolatba.
További érdekesség, hogy az építtető nagyfejedelem csontjait egy 2009-es feltáráskor már nem találták meg a székesegyház oldalhajójában lévő márvány szarkofágban. Mint a Szevodnya című ukrán napilap e heti cikkében a védett műemlék igazgatóhelyettese, Irina Margolina nyilatkozta, a mai napig nem tisztázott, hova tűntek a maradványok. Kétéves kutatás során arra fény derült, hogy 1943-ban más relikviák mellett Jaroszláv csontvázát is átadták Pallagyij ukrán ortodox érseknek, aki előbb Lengyelországba, majd Németországba, s végül az Egyesült Államokba menekítette az értékes maradványokat, amelyeknek pontos helye azonban ismeretlen.
Ugyancsak titok fedi, hova tűnt Bölcs Jaroszlav híres könyvtára, amely Nyesztor Krónikájának 1037-es bejegyzése szerint a Szófia-székesegyház pincéjében volt, de egyetlen ásatás során sem került elő.
A Szófia-székesegyházba 2008-ban visszakerült Oroszországból a Királyi ajtó elnevezésű ikonosztáz, amely 1747-1750 között készült, és kijevi mesterek munkáját dicséri. Felújításához 104 kilogramm ezüstöt használtak fel. A 76 méteres harangtornyot a nemzeti hősnek tekintett Ivan Mazepa hetman építtette, s benne a mai napig megtalálható az 1705-ben öntött nagyharang, amelyet az oroszok ellenében svéd szövetségre lépett Mazepa rendelt és fizetett ki.
