Az emlékezést Az Élet Menete Alapítvány, a Páva utcai Holokauszt és Dokumentációs központ, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Miniszterelnöki Hivatal, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala, civil szervezetek, zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetek közösen szervezik.
Idén a holokauszt magyarországi emléknapja és a Jom Hasoá, a holokauszt nemzetközi emléknapja egyaránt április 16-ra esik. A budapesti fáklyás menet április 15-én vasárnap 18 órakor indul a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont elől, majd az emlékezők a Dohány utcai zsinagóga udvarához vonulnak az Emmánuel Emlékfáig, hogy emlékezzenek azokra, akiket a nyilasok Budapest utcáin gyilkoltak meg 1944-45-ben.
Az emlékműnél beszédet mond Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Warren L. Miller az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja, Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ Jeruzsálemi Igazgatója, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz és Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, Kardos Péter főrabbi, Vámos Miklós író, Fekete László főkántor. Az emlékezésen közreműködik Gerendás Péter, Heilig Gábor, Somló Tamás és a Pannónia Klezmer Band.
Másnap április 16-án Lengyelországban, Auschwitz-Birkenauban tartják meg a náci népirtás hatmillió áldozatának emlékére az Élet menetét. A résztvevők gyalog teszik meg a három kilométeres távolságot, a "halottak útját", a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között. A kezdetben kétévente tartott zarándoklatot 1996 óta évente rendezik. A 2005-ben tartott Élet mentén mintegy húszezren sereglettek össze - részt vett Ariel Saron akkori izraeli kormányfő is. Magyarországot többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miniszterek, pártelnökök, országgyűlési képviselők, művészek képviselték.
Az Oswiecim lengyel város közelében lévő Auschwitz-I tábort, a nácik 1940-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1941-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió ember, nagyrészt zsidók vesztették életüket. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.
(Múlt-kor/MTI)
