Üszögös Szent Péter, liturgikus nevén Péter székfoglalása (Cathedra Sancti Petri Antiochiae), a Müncheni-kódexben Szent Péter székébe ülete, az Érdy-kódexben Szent Péter apostol székben való felmagasztalása, a Debreczeni-kódexben Szent Pétörnek székös ünnepe, a Winkler-kódexben Üszögös Szent Péter. Népünk nyelvén Üszögös Szent Péter, Turán Üszögető Szent Péter, Sándorfalván Széklábfúró Szent Pétör. Erre az elnevezésre nem hallottunk helyi magyarázatot.
[…]
nálunk magyaroknál sajátos félreértés következtében szerencsétlen napnak számít. Csefkó Gyula mutatott rá, hogy őseink lefordították a hivatalos egyházi kifejezést: Szent Pétörnek ű székössége. Ebből olvasta ki azután a népnyelv az Üszögös Szent Péter alakot.
Ezen a napon az élemedett szegediek, főleg természetesen az asszonyok, nem nyúlnak lisztbe, mert majd üszögös lesz a búza. Libát, tyúkot nem jó ültetni, mert üszögös lesz a tojás, vagyis megfeketedik és nem kél ki.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Ez a nap azóta A bűncselekmények áldozatainak napja, amelyet 1993-tól Magyarországon is megtartanak. Bűncselekmény áldozata egyfelől a bűncselekmény, a tulajdon elleni szabálysértés közvetlen sértettje, valamint az a személy, aki a bűncselekmény és/vagy tulajdon elleni szabálysértés következtében szenvedett el valamilyen sérelmet. A nap célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét az áldozatok iránti szolidaritásra, és növelje az áldozatoknak járó jogi támogatás mértékét.

A kecskeméti szőlőnemesítő, számos új szőlőfajta létrehozója, MATHIÁSZ JÁNOS (Ádámfölde, 1838. február 22. – Kecskemét, 1921. december 3.) eredetileg nem mezőgazdásznak indult: teológiai és jogi tanulmányokba kezdett, de egyiket sem fejezte be és vármegyei hivatalnoknak állt Kassán. Már ekkor, huszonéves korában 2 holdas szőlőt vásárolt a város környékén és néhány év alatt 1600 szőlőfajtát gyűjtött össze, köztük számos francia és olasz eredetűt. Fajtagyűjteményével az 1873-as bécsi világkiállításon első díjat nyert és egyszeriben hírnevet szerzett, mint szőlészeti szakértő. Negyvenkét éves korában, 1880-ban végleg megvált Kassától és a továbbiakban csak a szőlészkedésnek élt. Először a hegyaljai Mádon, a borkereskedelem egyik központjában vásárolt szőlőt, majd elvállalta gróf Andrássy Gyula 100 holdas szőlészetének vezetését. Ebben a munkakörében azonban szinte minden energiáját a filoxéra elleni küzdelemre kellett fordítania, egy évtizeden keresztül. Egyik kollégája, Katona Zsigmond buzdítására 1890-ben Kecskemét környékén vásárolt 50 holdas birtokot. A homokos talaj betelepítését a helybeli és külföldről behozott fajtákból saját keresztezéssel előállított vesszőkkel végezte.
Hatalmas munkát végzett: élete során mintegy 3500 hibridet állított elő, ezek közül 180-nak részletes fajta-leírását is elvégezte. Az új fajtáknak olyan „költői” neveket adott, mint például Erzsébet királyné emléke, Kecskemét gyöngye, Kecskemét kincse, Cegléd szépe, Mathiász János diadala, de szerepelnek a névadók között a magyar irodalom és történelem nagyjai is: Vörösmarty Mihály, Zrínyi Ilona, Tompa Mihály, Bem tábornok. Ma is 67, névvel ellátott fajtáját tartják számon, melyek közül 12-t világszerte ismernek, termesztenek. A két legismertebb, általa nemesített fajta a Csabagyöngye és a Szőlőskertek királynője. Jórészt neki köszönhető, hogy a magyar – főként a homoki – csemegeszőlő-termelés magas színvonalra emelkedett.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988 [Für Lajos], Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Életrajzi Lexikon)

2017 óta ünnepeljük A magyar parasport, diáksport és siketsport napját február 22-én, mivel  az Országgyűlés ekkor szavazta meg a kezdeményezést. A dátum kiválasztása szimbolikus, mivel a Mozgásjavító Intézmény falai között 1970-ben ezen napon alakult meg a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Clubja. A klub elnevezése a legendás vízilabdázó és úszó, Halassy Olviér (1909–1946) előtt tiszteleg, aki az ép versenyzők között indulva lett lábamputáltként olimpiai bajnok 1932-ben és 1936-ban is. 
A mai magyar parasport kialakulásában döntő jelentőségű volt, hogy az első, intézményesített sportszervezetet olyan legendák alapították meg, mint Tauber Zoltán (1934–2020), hazánk első paralimpiai bajnoka, Fejes András (1946–2020), aki az első magyar paralimpiai érmet nyerte, és a Mozgásjavító tanárai, diákjai. 
Az érzékenyítés és az esélyegyenlőség hangsúlyozása mellett az országos programsorozat célja, hogy a figyelmet a parasportolókra, edzésmódszereikre és helyzetükre irányítsa. A Magyar Paralimpiai Bizottság, a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége szakmai támogatásával minden évben tartalmas programokkal készül a kiemelt nap alkalmából. Meghirdetik az ún. lélekmozgató programot, amelyen keresztül óvodások, az általános és a középiskolások, illetve a felsőoktatásban résztvevők is kipróbálhatják a parasportjátékokat, valamint más érzékenyítő programokon vehetnek részt.