A Kalevala napja
A finn nép ünnepe. Elias Lönnrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát. Erre az eseményre emlékezik A KALEVALA NAPJA. Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. A Kalevala teljes magyar fordítását 1871-ben Barna Ferdinánd, majd 1909-ben Vikár Béla készítette el. Később Nagy Kálmán (1972), Rácz Kálmán (1976) és Szente Imre (1980-as évek) is átültette magyar nyelvre.
A Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola megalakulása – 1969
1969. évi 6. törvényerejű rendelet határozott a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola létesítéséről. A főiskola Erősáramú és Gyengeáramú Karokkal alakult meg. Előbbi a Villamosenergiaipari Felsőfokú Technikum és a Villamosgépipari Felsőfokú Technikum beolvasztásával, utóbbi a Híradás- és Műszeripari Felsőfokú Technikum bázisán. Az Erősáramú Kar több tanszékén folyt mérés- és ill. irányítástechnikai oktató és fejlesztő munka. A Gyengeáramú Karon a műszer és méréstechnika oktatás megszervezése Czine Józsefnek, a Műszeripari Tanszék vezetőjének érdeme. A Vezetéknélküli Híradástechnika és a Vezetékes Híradástechnika tanszékek foglalkoztak a kimondottan híradástechnikai mérésekkel és műszereikkel. A Folyamatszabályozási Tanszék végezte az irányítástechnika oktatását.
A számítástechnikai szakemberképzés megszervezése a Műszeripari Tanszék keretei között működő Számítástechnikai Csoport feladata volt. A Székesfehérvárott létrehozott Számítógéptechnikai Intézet vezetője Kiss László volt. A magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként a Kandó Főiskola Gyengeáramú Karán létesült Számítástechnikai Tanszék Iványos Lajos vezetésével.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ;BFL Levéltárismertető)
Jankó Sándor születésnapja – 1866
JANKÓ SÁNDOR, Jenei (Vasvár, 1866. február 28. – Vönöck, 1923. május 14.): erdőmérnök, főiskolai tanár, fotogrammetriai szakember, a háromszögháló-hibaelmélet kidolgozója.
Oklevelét a selmecbányai akadémián nyerte 1890-ben. 1890–1906 között különféle erdészeti hatóságoknál, utóbb a Földművelésügyi Minisztériumban szolgált. 1906-ban a selmecbányai főiskola erdészeti földméréstani tanszékén tanár. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Többek közt az első magyar nyelvű fotogrammetriai munka szerzője. Tanulmányai főként az Erdészeti Lapok, a Kataszteri Közlöny és a Köztelek hasábjain jelentek meg. Háromszögháló-hibaelméletét az Österreichische Zeitschrift für Vermessungswesenben tette közzé.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Körmendy Nándor születésnapja – 1894
KÖRMENDY NÁNDOR (Körmendy Nándor (Celldömölk, 1894. február 28. – Budapest, 1969. február 24.): építész, a két világháború közötti magyar építészet egyik jelentős alakja.
Néhány ismertebb épülete: Hárshegyi Idegszanatórium (1927–28), Németvölgyi úti elemi iskola (1930), a Dunai Révkapitányság épülete a Belgrád rakparton, angyalföldi kultúrház. Társtervezője volt az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) balesetkórházának (ma Országos Traumatológiai Intézet) (Gerlóczy Gedeonnal, 1940). Nevéhez fűződik a sikondai gyógyfürdő, a karcagi posta, a sopron-kurucdombi, a csornai, a győr-nádorvárosi templom, a pécsi kereskedelmi iskola, a debreceni Alföldi Takarékpénztár székháza. 135 országos tervpályázaton nyert díjat. 1954-ig az Általános Élelmezésipari Tervező Intézetnél (ÁÉTI) dolgozott, majd az Élelmezésipari Tervező Intézetnél működött, mint az építészosztály vezetője. Részt vállalt az intézet magasépítési tevékenységének megszervezésében. 1954 után is több jelentős tervet készített: dunakeszi konzervgyár raktárépülete; debreceni dohánygyár korszerűsítése. 1942-ben Greguss Ágost-díjat kapott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Izsák Imre születésnapja – 1929
Az égi mechanika korán elhunyt, kiváló kutatója, IZSÁK IMRE (Zalaegerszeg, 1929. február 28. – Párizs, 1965. április 21.) a kőszegi katonai reáliskolában kezdte tanulmányait. Leventeként Németországba hurcolták, majd hadifogságba esett. Csak onnan hazakerülve folytathatta a tanulást. Az egyetemen matematika-fizika szakon végzett, Eötvös kollégista volt. Matematikai tehetsége már korán megmutatkozott: diákpályázatokon tűnt ki, tudományos dolgozatokat készített. Pályakezdőként az Akadémia csillagvizsgáló intézetében dolgozott, majd a szegedi egyetemen oktatott. 1956 novemberében távozott Magyarországról. Dolgozott a zürichi, majd a locarnói obszervatóriumban; főként napmegfigyelésekkel és a mesterséges holdak mozgásával foglalkozott. 1959 szeptemberében került az amerikai űrkutatási intézet, a NASA alkalmazásába, ahol hamarosan az égi mechanika osztályának vezetője lett. Folytatta a mesterséges égitestekkel kapcsolatos kutatásait, pályaszámításokat végzett, megfigyelő műszereket tervezett. Nagy pontossággal – az addiginál 10-szer pontosabban – határozta meg a gravitációs erőtér változásait a Föld felszínének különböző pontjain. Ígéretes pályájának jóformán az elején, igen fiatalon, 36 éves korában érte a halál. Emlékét – tudományos eredményein, közleményein kívül – egy róla elnevezett hold-kráter és egy aszteroida őrzi.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
