A középkorban és a reneszánsz idején Európában két különböző kultúra létezett: a hivatalos és a népi. Az egyház megingathatatlan, az örökkévalóságra összpontosító és uralkodó világszemléletével szemben a karneváli világkép játékos, mozgékony és képlékeny formákat igényelt magának.
 |
A hagyományos európai népi kultúrában a legfontosabb környezet az ünnep: a családi ünnepek, mint amilyen az esküvő, a közösségi ünnepek, mint amilyen a város vagy az egyházkerület védőszentjének ünnepe (Kirchenweihtag stb.), az európaiak többségét érintő évi ünnepek, mint amilyen a húsvét, a május elseje, a Szent Iván-nap, a karácsonyi ünnepkör, az újév, a vízkereszt, végül pedig a farsang. A hagyományos rend különösen a karnevál idejére vesztette érvényét, a világ a feje tetejére állt. Az ünnep a hétköznap ellentéteként jelent meg, mivel a hétköznap a gondos takarékoskodás ideje volt, az ünnep pedig a pazarlásé.
A vásári beszéd, az imádságparódiák és vígprédikációk, a dévajságok és lakmározások egy kollektív, "jóságos vidámság" mozzanataiként értelmezhetőek. A Skanzenben május 11-12. között megelevenedő Pünkösdi Játékokon az országos kézműves vásár és az Utcaszínházi Fesztivál jó alkalmat ad arra, hogy a világ a múzeumban is a feje tetejére álljon. Ahogy a korábbi években, úgy az idén is színes programokat láthatnak az érdeklődők a vidéki élet zsánerképeit megjelenítő népszínművek, a rögtönző színjátszásra épülő vásári komédia és a nagy múltú magyar bábjáték hagyományaiból.
Az előadások csűrökben és parasztházak udvarain zajlanak, kiváló alkalmat teremtve már egészen kis gyerekek számára is arra, hogy szabadon éljék meg a színházzal való találkozás (talán első) élményét. A látogatók bevonásával elevenítik fel a Pünkösdhöz kapcsolódó népszokásokat (pünkösdölő, pünkösdi királyválasztás).
Az Utcaszínházi Fesztivál hátterét egy 100-120 kézműves résztvevőt felvonultató kirakodó vására adja. Mindeközben pedig csak forog és forog a Bolondmalom, ráadásul nemcsak a szabadban, de filmszalagon is.
