Az új turisztikai attrakciót Hajdúszoboszló önkormányzata valósította meg a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) támogatásával – ismertette Bihari-Horváth László múzeumigazgató. Hozzátette: a támogatás értéke 100 millió forint volt, amit a városi önkormányzat és a múzeum további, összesen 60 millió forintos saját forrással egészített ki.

A konzorciumi projekt egy Hajdú-Bihar megyei kulturális turisztikai útvonal létrehozására irányult.

Ennek az útvonalnak az egyik állomása a fejedelmi kincstár, amely a hajdúszoboszlói múzeum 200 négyzetméteres épületbővítésével valósult meg – ismertette. Megjegyezte, hogy az új épületszárny legnagyobb attrakciói az egyetlen győztes szabadságharc vezetőjének, Bocskai István erdélyi fejedelemnek a koronájáról és jogaráról készült nemes és hiteles műtárgymásolatok, amelyek ugyancsak a pályázati projekt keretében készültek.

Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta, azok a projektek a legeredményesebbek, amelyekről a döntések helyi szinten születnek. Fontosnak nevezte, hogy a jövőben is a megyei önkormányzat legyen az a szervező erő, amely az adott térségbeli fejlesztéseket koordinálja. Budapest mellett immár Hajdúszoboszló az a város, ahol a magyar függetlenség ereklyéit őrzik – fűzte hozzá.

Fotó forrása: Bocskai Múzeum

Oláh Gábor utalt rá, hogy Bocskai István mindig tárgyalásra alapította politikáját, akkor is, amikor harcolt, de a minél korábbi békére készült. Ez ma is példa – nyomatékosította véleményét a helyettes államtitkár. Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke a térség közös örökségének nevezte Bocskai István hagyatékát, aki egyszerre tudott társadalmi és államközi békét teremteni.

Reményét fejezte ki, hogy a fejedelmi kincstár közös zarándokhellyé válik, amely egyebek mellett a nemzeti önrendelkezésre figyelmeztet. Pajna Zoltán utalt arra, hogy a most lezárult európai uniós ciklusban a tervezett 49,6 milliárd forint TOP-forrás helyett 66 milliárdot fordíthattak fejlesztésekre. A következő időszak is jó reményekkel kecsegtet – mondta, fontosnak nevezve, hogy a turizmus- és közösségfejlesztésnek is legyen olyan súlya a jövőben, mint az infrastrukturális beruházásoknak.

Czeglédi Gyula (független), Hajdúszoboszló polgármestere felidézte: szeptemberben lesz a 415. évfordulója, hogy Bocskai István a városba telepítette a hajdúkat, a haza érdekében hűségesen szolgáló katonákat. Arra utalva, hogy a korona és a jogar eredetijét Bécsben, illetve Bukarestben őrzik, kiemelte: történelmi igazságtétel, hogy a nemes és hiteles másolat a hajdúkhoz került.

Mindez a hajdúk közös kulturális öröksége, ezért azt tervezik, hogy vándorkiállítás keretében a többi hajdúvárosba is elviszik az ereklyéket

– mondta Hajdúszoboszló polgármestere. Az avatóünnepség meghívója szerint nemzetközi kultúrdiplomáciai siker, hogy olyan európai hírű intézmények, mint a bécsi Kunsthistorisches Museum, engedélyezték a Bocskai Múzeum számára a műkincsek lemásolását.

A koronamásolatot az ötvös szakma különböző területeit képviselő 20 szakember több mint 2 évig készítette. A Bocskai-korona, a „hajdúk Szent Koronája” igazi misztikus tárgy: eredete kérdéses, szerepe vitatott, tulajdonjoga tisztázatlan. Bizánci, török vagy perzsa műhelyben is készülhetett. Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak. A Bocskai-korona az egyik legnagyobb magyar uralkodó hatalmának a jelképe volt, amitől annyira féltek a Habsburgok, hogy a fejedelem halála után Bécsbe vitették. Eredetije ma is ott található, bár mind a magyar, mind a román állam máig a saját tulajdonának tartja.

Az értékes műkincs másolatait először szombat délutántól a Múzeumok éjszakája egyik fő attrakciójaként tekinthetik meg az érdeklődők Hajdúszoboszlón, a múzeum fejedelmi kincstárában.

Nyitókép forrása: Dehir