Fekete Gyula: 'Minden megtörtént, ami az operában színre kerül'

Egyéb

- A bicenten�rium �v�ben mi�rt �ppen a zeneszerz� �let�nek egyik legv�ls�gosabb id�szak�t v�lasztotta �j oper�ja t�m�j�ul?

- H�rom �vvel ezel�tt k�rt fel Zim�nyi Zs�fia, a Tavaszi Fesztiv�l igazgat�ja, hogy e jelent�s �vfordul�ra kompon�ljak oper�t Liszt Ferencr�l. Els�re b�tor, de azt is mondhatom, igen kock�zatos dolognak t�nt a v�llalkoz�s. Ez id� t�jt jelent meg Lina Schmalhausen kisasszony napl�ja, Liszt Ferenc utols� napjainak szomor� t�rt�net�r�l, amely igen rossz sz�nben t�ntette fel Cosim��kat. �rdekesnek, s�t szenz�ci�snak t�nt a t�ma, de elvetettem, mert a rendelkez�sre �ll� forr�sok nem t�ntek megb�zhat�nak. �gy d�nt�ttem, a sz�let�si �vfordul� alkalm�b�l ne Liszt �lete utols� heteinek kiszolg�ltatotts�g�r�l sz�ljon a darab, hanem legyen az �nnephez m�lt� tartalm�. Seg�ts�g�l h�vtam Papp Andr�st, akivel kor�bban egy�tt dolgoztam a Katona J�zsef Sz�nh�zban 2006-ban, amikor a Kazamat�k c�m� sz�ndarabj�hoz �rtam k�s�r�zen�t. A Kazamat�khoz hasonl�an j�nak l�ttam, hogy az Excelsior!-ban is legyenek t�nyek �s fikci�k, �gy v�lasztottuk Liszt �let�nek egy olyan fordul�pontj�t, amely k�r� j�l fel lehetett f�zni egy dr�mai t�rt�netet.

- Hogyan "keverednek" a t�nyek �s a fikci�k az oper�ban?

- Az �tven�ves Liszt Ferenc r�vid id� alatt komoly lelki traum�kat �lt �t, meghalt a fia, az id�sebb l�nya �s az �desanyja is. R�ad�sul munka n�lk�l maradt, elbocs�tott�k karmesteri �ll�s�b�l Weimarban. Ugyanakkor n�s�lni k�sz�lt. A t�rt�net okt�ber 21-�n kezd�dik R�m�ban, egy nappal a tervezett esk�v�je el�tt. Aznap este der�l ki, hogy a p�pa m�gsem �rv�nytelen�ti a zeneszerz�vel tizenn�gy �ve egy�tt �l� Carolyne el�z� f�rj�vel k�t�tt h�zass�g�t, �gy az esk�v� elmarad.

- Dr�mai pillanatokkal kezd�dik az opera, de v�g�l minden j�ra fordul, Liszt alapvet� v�ltoz�sokon megy �t a szerepl�kkel egy�tt; a szerepl�k c�lja az egy�ni boldogs�g el�r�se, term�szetesen lelki be�ll�totts�guknak megfelel� m�don.

- A darab egy este j�tsz�dik, de tizen�t �v esem�nyeit foglalja �ssze. Minden megt�rt�nt, ami az oper�ban sz�nre ker�lt, de nem akkor, �s nem R�m�ban. Cosima �s Wagner is megjelenik az oper�ban, b�r az adott napon �ppen nem voltak R�m�ban.

- Liszt Ferenc �let�b�l ezek szerint egy jelent�s fejezet k�sz�n vissza az oper�ban.

- Igen, csak kronol�giailag nem azonos sorrendben.

- Milyen zenei eszk�z�ket haszn�l Liszt Ferenc viharos lelki �let�nek pillanatainak kifejez�s�re?

- M�r r�gt�n az elej�n eld�ntend� k�rd�s volt, hogy az oper�ban felhaszn�lok-e Liszt mot�vumokat vagy nem. Term�szetesen az igen mellett d�nt�ttem, mert k�l�nben nem a zeneszerz� �let�t id�zn� fel az opera. A m�sik eld�ntend� k�rd�s volt, legyen-e a sz�npadon zongora. Papp Andr�ssal azonban elvetett�k, hogy az esem�nyek sodr�ban felt�nj�n egy statiszta, vagy egy zen�sz �s le�lj�n zongor�zni, mintha � lenne Liszt Ferenc. Ez k�ptelens�g. Egyr�szt, mert nem tudjuk, hogyan zongor�zott Liszt, m�sr�szt, ma bizonyosan senki nem zongor�zik �gy, mint �. A zenekarban van zongorahang, de az nem sz�npadi, hanem a zenekar r�sze. Wagnert�l is jelennek meg mot�vumok, harm�ni�k, harm�niafoszl�nyok, �m ny�lt, vil�gos, hossz� id�zetek nincsenek. Aki ismeri a Liszt- �s Wagner-�letm�vet, az felismeri a mozzanatokat, de m�r siklik is tov�bb a zene, nem ragadunk benn az id�zetekben. Az Excelsior! hagyom�nyos �rtelemben nem avantg�rd-kort�rs opera. Oper�m Liszt dallamvil�g�b�l �p�tkezik.

- Hogyan val�sul meg a m�ben a dr�m�b�l a harm�ni�ba val� v�lt�s?

- Boldog esk�v�i k�ppel kezd�dik az opera, majd a t�rt�netet pr�za ind�tja. Liszt Ferencet ugyanis ketten szem�lyes�tik meg, �nekesk�nt Fekete Attila, pr�z�ban pedig Fodor Tam�s. A pr�zai r�sz "belesz�l" a t�rt�netbe, �rt�keli, komment�lja az esem�nyeket, izgalmas helyzeteket id�z el� ezzel. A kezd� k�p felemel� hangulat�t a pr�zai r�sz teszi meg nem t�rt�ntt�, �gy v�lik a k�z�ns�g sz�m�ra egy�rtelm�v�, hogy amit az im�nt l�tott, az puszt�n csak fikci�. Ezut�n m�r a val�s�gba v�ltunk, Liszt ugyanis az 1860-as �vekben rendk�v�l komoly lelki v�ltoz�son ment kereszt�l. Az addigi vil�gias �letm�dj�t egyre ink�bb felv�ltja az egyh�z fel� val� orient�l�d�s, a spiritu�lis lelk�let ir�nti elk�telez�d�s. Liszt felhagy a szalonok vil�g�val, a koncert�letben is csak annyira vesz r�sz, amennyire a meg�lhet�s�t biztos�thatja. Isten fel� fordul, �rp�d-h�zi Szent Erzs�bet is megjelenik, f�ldi l�nyk�nt. �s amikor v�g�l elmarad Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegn�vel az esk�v�, akkor k�pletesen Erzs�bettel "k�ti �ssze" �let�t. Ez jelzi az Istennel val� elk�telez�d�s�t, s ett�l kezdve ink�bb a zeneszerz�snek szenteli �let�t. Ez�rt is kapta az opera az Excelsior! c�met, ugyanis Liszt �let�nek csod�latos "emelked�s�nek" lehet�nk tan�i.

- Milyen zenei eszk�z�kkel illusztr�lja ezt a v�lt�st?

- A darab elej�n a zenei sz�vetben m�g hallhat�k frivolabb zenei mozzanatok, ezek k�s�bb elt�nnek, a dallamvil�g harmonikusabb lesz, zeneileg nemesebb, nyugodtabb anyagok ker�lnek el�, a zenei vil�g spiritu�lisabb� v�lik.

- Fekete Attila a f�szerepl�.

- Liszt Ferenc szerep�hez tenor hangra volt sz�ks�gem. Attila egy�nis�ge �s hasonlatoss�ga a fiatalkori Liszthez nagyon adta mag�t. Kiv�l� �nekesnek tartom. Ide�lis f�szerepl�re tal�ltunk benne. Az oper�kban am�gy is tenorist�k alak�tj�k a szerelmes f�rfiakat, szopr�nok pedig a szerelmes n�ket. Ebben az oper�ban Carolyne-t mezz� �nekli, hiszen v�g�l nem val�sult meg az esk�v�, Erzs�bet pedig szopr�n. Eml�tettem m�r kor�bban, hogy Liszt k�pletesen vele k�t�tte �ssze az �let�t, mint "�gi asszony" amikor sors�nak jelent�s fordul�pontj�hoz �rkezett.

- Papp Andr�s, a librettista, milyen forr�sb�l dolgozott?

- Andr�s hihetetlen�l alapos munk�t v�gzett. Amikor v�g�l eld�nt�tt�k, hogy Liszt Ferenc �let�nek mely szakasz�b�l k�sz�lj�n az opera, h�rom h�napig csak olvasott. Minden lehets�ges forr�st felkutatott, �ttanulm�nyozott, �s amikor a felhalmozott ismeretanyagb�l �ssze�llt benne a k�p, akkor kezdett, kezdt�nk az �rdemi munk�ba.

- V�g�l mennyi id� alatt k�sz�lt el az opera?

- Az els� "kapav�g�st�l" sz�m�tott h�rom �v m�lva.

- Jav�ban tartanak a pr�b�k, �s lassan itt a premier.

- Igen, �s egyre nagyobb az izgalom bennem, hogy fogadja majd a k�z�ns�g �s a szakma. H�l�s vagyok az Operah�z vezet�s�nek, hogy kiv�l� �nekeseket biztos�tott oper�m bemutat�s�hoz. M�r ez�rt meg�rte meg�rni a darabot. Hogy mi lesz az oper�m sorsa, az most szinte mindegy. Term�szetesen nagy drukk van bennem. Ez a pr�bafolyamat nekem olyan sokat ad, hogy �n m�r most j�l vagyok. A pr�b�k hangulata j�, napr�l napra form�l�dik a darab. A sz�list�k sokat seg�tenek tan�csaikkal, ha egy-egy, sz�mukra nehezen �nekelhet� fr�zisn�l, a k�nnyebb �nekelhet�s�g �rdek�ben m�dos�t�st javasolnak. Kessely�k Gergelyt ak�r h�zi karmesternek is mondhatom, 2002-ben � mutatta be A megmentett v�ros c�m� oper�mat. Papp Andr�s librettist�r�l m�r sz�ltam, Goth�r P�ter rendez�-d�szlettervez�vel pedig a Katona J�zsef Sz�nh�z hat el�ad�s�ban dolgoztam m�r egy�tt.

- H�ny el�ad�son l�thatja-hallhatja a k�z�ns�g az Excelsior!-t ebben az �vadban?

- M�rciusban, �prilisban �s m�jusban k�t-k�t alkalommal, a Th�lia Sz�nh�zban. Az oper�m j�v�je pedig a szakma �s a k�z�ns�g fogadtat�s�t�l f�gg.