Kiemelte, hogy a művelődési házak, a kulturális központok, a gyermekházak, a szabadidőközpontok, a közművelődési intézmények és közösségi színterek a helyi kulturális élet fáradhatatlan motorjai, hiszen éves szinten országosan csaknem 70 millió látogatót fogadnak. A rendezvények mellett szakkörökkel, kiállításokkal, a helyi közösségek számtalan találkozási alkalmával járulnak hozzá a helyi kulturális élet megteremtéséhez.

Emlékeztetett, hogy mára a kormánynak és a közművelődés országos fejlesztési folyamatának köszönhetően minden településen elérhető közösségi színtér vagy van közművelődési intézmény. A Nemzeti Művelődési Intézet a köré szerveződött Kárpát-medencei közművelődési hálózattal, agórákkal, külhoni művelődési központokkal, népfőiskolákkal együtt a közművelődési szakmafejlesztési folyamatok mozgatójává vált.

Fekete Péter felidézte: a pandémiás időszakban a közösségépítés lehetőségei beszűkültek, több hónapig csak online eszközök, telefonos hálózatok támogatták a közösségszervező munkát. A közművelődés szakemberei azonban ebben a mindenki számára új járványhelyzetben sem engedték el az emberek kezét, törődtek a közösségeikkel, a lehetőségekhez mérten újraszervezték szolgáltatásaikat − fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta: május elejétől, a koronavírus-járvány enyhülésével újra lehetőség nyílt a közművelődési intézmények fokozatos, a közösségekre figyelő, vigyázó módú megnyitására.

A Nemzeti Művelődési Intézet tizennégy magyarországi agóra részvételével, valamint az akcióhoz kapcsolódó több mint ezer közművelődési intézménnyel országos megnyitó eseménysorozatot rendez, ezzel újraindítva a közösségi életet − tette hozzá az államtitkár.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: jelenleg a közművelődésben dolgozók kötelező feladata az elmúlt két esztendő kudarcával, kínlódásával, gyötrelmével felvértezve újragondolni a céljaikat.

A Lakitelek Népfőiskola alapítója szerint a kultúráért dolgozó szakembereknek jelenleg az a felelősségük, hogy egy gazdasági, pénzügyi újraértelmezés segítségével, a tudás és a tehetség révén egy sikeres fordulatot valósítsanak meg a nép- és a közművelődésben. A lakiteleki népfőiskola egyre bővül, és megkezdődik a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat kiépítése is.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője a köszöntőjében emlékeztetett: az intézet az ország 3155 településén működő közösségi színtérrel és közművelődési intézménnyel tart kapcsolatot. Hangsúlyozta, a koronavírus-járvány alatt az állami közfeladatot ellátó intézet olyan fejlesztésekkel segítette az országos közművelődési hálózatot, mint az aszakkor.hu tudásmegosztó felület, amelyen több mint harmincezren mélyültek el az online kézműves szakkörök világában. A jogyakorlatON.hu online felületen pedig hétről hétre több ezer kulturális szakember részvételével tartottak online értekezletet, nyújtottak lehetőséget a települési jó gyakorlatok bemutatására. 

A közös „kapunyitogató” akció központi eseménye egy a magyarországi agórahálózatot bemutató rollup kiállítás, amely az ország tizenöt pontján − Lakiteleken, Szolnokon, Tatabányán, Szombathelyen, Debrecenben, Veszprémben, Szekszárdon, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Kaposváron, Gyulán, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Szegeden és Nyíregyházán − egyszerre nyílt meg.

A megnyitósorozathoz közművelődési intézmények és közösségi színterek is csatlakozhattak. A helyszínek a Nemzeti Művelődési Intézet által ezer példányban elkészített „Nyitunk!” feliratú molinót igényelhettek.

A Nemzeti Művelődési Intézetben kiállított rollup kiállítást Németh János István kultúrakutató, a Közösségépítő agorák Magyarországon című könyv szerkesztője nyitotta meg. Ezt követően helyszínenként egyedi kulturális bemutatókkal, produkciókkal folytatódik az országos kulturális „kapunyitogató” program.

Fotók: MTI/Ujvári Sándor