Feketelak neve ma már fogalommá vált a néprajzzal foglalkozó szakemberek és a táncházasok között. A mezőségi táncrendek népszerűsége, az itteni népdalok sajátos hangulata széles körben ismertté tette a falu nevét. Kallós Zoltán etnográfus családi kötődései is jelentős vonzerőt jelentettek és jelentenek. A Téka Kultúrcsűr egy igazi központ is: összefogja a mezőségi szórványban élő magyarságot, és lehetőséget teremt a kapcsolatok szorosabbra fűzésére és közösségi élmények megélésére.
A kultúrcsűr létrehozása mögött álló jövőkép az, hogy a mezőségi szórvány oktatási rendszerének fejlesztése mellett nyomon lehessen követni ezeknek a közösségeknek a modernizációs folyamatait is: hogyan, milyen irányban, milyen erőforrásokra és értékekre támaszkodva lehet erős, egészséges önértékelésű és nemzettudatú közösségeket alakítani.
Fontos, hogy a szórványfalvak lakói magyarságukhoz tudatosan viszonyulva azt pozitív értéknek fogják fel. Ez a helyi kulturális értékek tudatosítása és revitalizációja mellett a tágabb magyar nemzeti kultúra és a kortárs kulturális irányzatok megismerését, a helyi kreatív munka fellendítését jelenti. Ugyanakkor a továbblépéshez szükséges a hálózatosodás, a nagyívű Kárpát-medencei kezdeményezésekhez való csatlakozás is.
A szamosújvári Prima díjas Téka Alapítvány 1993 és 2023 közt a magyar népi kultúra értékeire alapozva közösséget alakított ki, és a mezőségi magyarság megmaradását szolgáló kulturális és oktatási intézményeket építtetett és működtet. Így nyitott meg a településen például a művelődési központ, a szórványkollégium, a magyar iskola, a lovarda vagy a kézműves ház és a kultúrcsűr. A Feketelaki Téka Kultúrcsűr 2005 óta minden évben táborok és különféle rendezvények színtere, és a helyi magyar közösség is aktívan használja.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link másolása
