A rangos elismerésre 18 ország 36 helyszíne pályázott, akik közül végül 16-an nyerhették el az Európai Örökség címet. A díjat Navracsis Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, az Európai Unio és a tagállamok politikusai és szakértői jelenlétében április 15-én, Brüsszelben adta át a helyszínek képviselőinek.
?Ez az európai szintű elismerés és megtiszteltetés nemcsak a Páneurópai Piknik Emlékhelynek, a történelmi helyszínnek és Sopronnak szól, hanem Magyarországnak, a 20. századi magyar emberek szabadságának, és annak, hogy Európa újraegyesítése itt, ezen a helyen kezdődött, amit a berlini fal leomlása a német egyesítéssel, és végül a kommunista világrend összeomlása követett. Ezzel megkezdődhetett Magyarország demokratikus átalakulása? ? fogalmazott az Európai Örökség címről Fodor Tamás, Sopron polgármestere.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára köszöntőjében ismertette, hogy a felavatott tábla az 1989-es eseményeknek, Magyarország helytállásának és a kommunizmus lebontásának állít méltó emléket. A kormány, és minden, az ország jövőjéért aggódó felelős állampolgár büszke arra, hogy Sopron városa átvehette ezt a nagyszerű kitüntetést. Emellett arra is büszkék lehetünk, hogy a kormány a 2011-es uniós elnökség alatt hatékonyan hozzájárult ahhoz, hogy a Világörökség cím mellett európai összetartozásunkat, európai identitásunkat is kifejező, és azt erősítő Európai Örökség cím megteremtésében, kidolgozásában szerepelt vállalt ? mondta el az államtitkár.
?Az Európai Örökség címet olyan helyszíneknek ítéli oda az Európai Bizottság, amelyek szimbolikus európai értéket képviselnek, Európa történetében és kultúrájában illetve az unió építésében fontos szerepet töltenek be. A cím tehát nem egy adott helyszín esztétikai értékét díjazza, hanem azt a szellemiséget, amit képvisel? ? hangsúlyozta L. Simon László.
A Páneurópai Piknik Emlékpark területén 1989. augusztus 19-én rendezett eseményen pár órára jelképesen megnyitották az évtizedeken át szigorúan ellenőrzött és szögesdróttal lezárt magyar-osztrák határt. A rendezvényt több száz Magyarországon tartózkodó kelet-német, NDK-állampolgárnak sikerült kihasználnia, hogy Nyugatra szökjön. A magyar határőrség annak ellenére nem avatkozott közbe, hogy ebben az időben még tűzparancs volt érvényben, a Magyar Népköztársaság pedig hivatalosan csak pár héttel később döntött úgy, hogy megnyitja nyugati határát az országban várakozó NDK-állampolgárok tízezrei előtt.
Fotó: Csákvári Zsigmond
