Tóth István polgármester köszöntőjében elmondta, L. Simon László már a tavalyi év elején megosztotta vele terveit, hogy szeretne egy olyan emlékfalat Gárdonyban, ami az elmúlt évszázadokban született és elhunyt Fejér megyei íróknak, költőknek állít emléket. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány saját forrásból, adományokból és a helyiek összefogásából valósította meg az ötleteket.
A reformkorban vagy a romantika korában a nemzet nagyjai nem csak Budapesten éltek és alkottak. Szellemi központok, géniuszok, nagy alkotások országszerte sokkal inkább arányosan, így Fejér megyében is előfordultak ? jegyezte meg Rétvári Bence. Az EMMI államtitkára fontosnak tartja, hogy az emlékfal láttán a diákok rádöbbenjenek, a neves alkotók ugyanabból a hétköznapi világból, akár a szomszéd faluból kerültek ki, mint ahol ők is élnek. Tehát nekik is ugyanolyan lehetőségük van letenni valamit a nemzet asztalára. A nemzeti értékeket a fa gyökeréhez hasonlította, amely láthatatlan, mégis elengedhetetlenül fontos számunkra. Rétvári szerint a mai kor embere nem fizikai, hanem információs evolúciós korszakban él. A rengeteg inger, adat és információ káros hatásai miatt felértékelődik a kultúra és az irodalom szerepe, ami még tud érzelmeket közvetíteni.
Azért fontos eljönni az emlékfalhoz, mert az ott szereplők a mai celebekkel ellentétben még valós teljesítménnyel, valós alkotóerő kibontakoztatásával és hosszú évek munkájával hoztak létre valamit, ami értékteremtő. Éppen ezért példaképként tekinthetünk rájuk. ?Egy szobor, egy dombormű, amikor felállítjuk, akkor megkerülhetetlenné válik, amit a köztérre kihelyezünk, a gondolkodást is átalakítja? ? emelte ki beszédében Rétvári Bence.
?Bízunk benne, hogy Fejér megye valamennyi iskolása legalább egyszer - a 12 évnyi közoktatásbeli tanulás során - eljut ide, a magyar tanáruk pedig itt tart nekik rendhagyó irodalomórát és megmutatja nekik, hogy Wathay Ferenctől Bella Istvánig ki mindenki élt, született, alkotott ebben a megyében, ki mindenkinek tartozott hozzá az identitásához a Fejér megyeiség s örökítette meg megyénk szépségeit, értékeit irodalmi alkotásaiban? ? nyilatkozta L. Simon László.
Az emlékfal avatásával egyidőben jelent meg az az L. Simon László szerkesztette, iskolásoknak és felnőtteknek szóló olvasókönyv, amely mind a 22 írót és szobrászt bemutatja, és minden alkotótól verseket, novellákat közöl. Az államtitkár megjegyezte: a könyv egyfajta kalauz kíván lenni.
A 22 dombormű és megalkotóik: Wathay Ferenc (Bíró Lajos), Virág Benedek (Blaskó János), Ányos Pál (Cyránski Mária), Vörösmarty Mihály (Raffay Dávid), Eötvös József (Györfi Sándor), Vas Gereben (Kligl Sándor), Vajda János (Pető Hunor), Eötvös Károly (Kolozsi Tibor), Gozsdu Elek (Lestyán Goda János), Bársony István (Zsemlye Ildikó), Radó Antal (Lieb Roland Ferenc), Gárdonyi Géza (Pogány Gábor Benő), György Oszkár (Sánta Csaba), Széchenyi Zsigmond (Szabolcs Péter), Kodolányi János (Oláh Katalin), Németh László (Béres János), Jankovich Ferenc (Rajcsók Attila), Csanádi Imre (Rohonczi István), Takács Imre (Madarassy István), Keszei István (Lukács István), Sobor Antal (Kocsis Balázs), Bella István (Plank Antal).
Az ünnepségen Kelemen István színművész előadásában elhangzott Csanádi Imre Idegenforgalmi szonettje és Bella István Halotti beszéd című műve, majd Páli Balázs plébános atya felszentelte az emlékfalat. Az avatást Keller Péter, Gárdonyi Géza leszármazottja zárta, aki dédapjáról mesélt és megköszönte, hogy példaképként tekint rá az utókor.
Végh Nóra Judit
