Gül Baba eredeti, egész alakos bronzszobra, amely Sait Rüstem török szobrász alkotása, Budapesten a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely bejáratánál található, és 1997-es felavatása óta a környék egyik meghatározó jelképévé vált.

Az isztambuli avatóünnepséghez a magyarországi kulturális központ és kiállítóhely élő kapcsolással csatlakozott a Rózsadombon található komplexumból. Az isztambuli ünnepségen beszédet mondott Adnan Polat, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, továbbá Ahmet Misbah Demircan, a Turisztikai és Kulturális Minisztérium miniszterhelyettese, Ekrem Imamoglu, Isztambul város főpolgármestere, valamint Haydar Ali Yildiz, Isztambul Beyoglu kerületének polgármestere.

A budapesti élő kapcsolás során a köszöntőbeszédet Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese mondta el. Jelen voltak Suat Gökhan Karakus, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány alelnöke, az alapítvány kuratóriumának tagjai, a budapesti török nagykövetség képviselői, valamint a Magyarországon tevékenykedő török üzleti és kulturális élet szereplői.

Gül Baba legendás alakjának öröksége

Gül Baba – magyarul a rózsák atyja – bektasi dervis volt, aki 1541-ben érkezett Budára I. (Nagy) Szulejmán szultán és a török seregek kíséretében. Gül Baba mindkét nép körében híres volt az olyan, általa vallott időtlen értékekről, mint a humanizmus, a tolerancia, a testvériség és a harmónia. Nevében a „rózsa” megnevezés egyfajta lelki rang, amely azt jelzi, hogy Istent mélyrehatóan, transzcendens módon ismerte.

A köztiszteletnek örvendő dervist halála után az észak-budai Duna-parton fekvő egykori Lőpormalom-városrész melletti dombon temették el, temetésén I. Szulejmán szultán is személyesen részt vett. Sírja fölé 1543–1548 között zárt terű síremléket, vagyis türbét emeltek. Később a mauzóleum közelébe bektasi dervisek lakta kolostor épült, és jellemző volt, hogy az oszmánok a türbe környékére temetkeztek. Így az észak-budai dombokon Gül baba sírja jelentős zarándokhellyé alakult, a területet később Rózsadombnak nevezték el. Gül Baba türbéjét 1914-ben magyar nemzeti műemlékké nyilvánították.

Értékmegőrzés: a türbe átfogó felújítása

Gül Baba türbéjének és környezetének komplex rekonstrukciója a régészeti feltárásokkal és az örökségvédelmi munkálatokkal indult 2016-ban, majd sor került a közvetlen és tágabb környezet magas szintű építészeti és tájépítészeti rendezésére. A magyar–török kooperációban végzett beruházás célja a török kori emlék és az újabb kori hozzáépítések mértékadó felújítása és rendezése volt annak érdekében, hogy a hely történelmi és művészettörténeti jelentőségéhez méltó módon várhassa a látogatókat.

A rekonstrukció során kávézóval, múzeummal és közösségi helyiségekkel, valamint függőkerttel újult meg a környezet a közel kéthektáros területen. A 2018-as átadót követően Gül Baba türbéjének és környezetének komplex rekonstrukciója több nemzetközi elismerést is kapott, a FIABCI bírálóbizottsága 2020-ban középületek kategóriájában arany, az örökségvédelem kategóriában pedig ezüst nívódíjjal jutalmazta, míg az Építőipari Mesterdíj Alapítvány a műemlék-helyreállítás, építményrehabilitáció kategóriában szintén nívódíjjal ismerte el.

Képek forrása: Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány