(MTI) - A Kossuth téren álló, több méter magas mészkőoszlop tetején bárány és zászló, talapzatánál pedig a történelmi Magyarország kőbe vésett térképe látható. A műalkotás - amelyet Prokai Gábor, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus osztályvezetője mutatott be - a 2009. május 22-i debreceni alkotmányozó zsinaton kinyilvánított, a reformátusok közötti összetartozást hivatott ábrázolni.
Az ünnepség ezután a református templom melletti trianoni emlékműnél folytatódott, melynél a békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából az egykor történtekre emlékeztek a jelenlévők.
A helyi egyházközség által szervezett szabadtéri istentiszteleten Bölcskei Gusztáv több száz ember előtt arról beszélt, hogy a zsinaton kimondott egységgel fordulóponthoz, s egyben a célegyenesbe érkezett a magyar reformátusság.
"Nem úgy, hogy mi megyünk elöl, s megszabjuk az irányt, hanem azt kell látnunk, Krisztus a jövő" - fogalmazott. "Eljött az az idő is, amikor ki tudták a reformátusok mondani, hogy igen" ? tette hozzá.
Az egyházi zsinat pénteken meghozott, ünnepi határozatában köszönte meg az Országgyűlésnek, hogy napirendre tűzte és elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, valamint megalkotta a nemzeti összetartozás napját.
