Klebelsberg Kunó számára a kultúra tétje a nemzet élete, a nemzet megmaradása és gyarapodása volt. Ez az az irány, amelyet követnünk kell ? tette hozzá. Balog Zoltán hosszan méltatta Klebelsberg Kunónak az emberi minőség, az emberi tudás iránti elkötelezettségét mondván, ez az az irány, amelyhez visszatértek, és amelynek lényege: a kultúra elsőbbsége a kormányzati munkában. Az Európai Unión belül az egyik legmagasabb a kulturális kiadások részaránya Magyarországon ? tette hozzá, kiemelve, hogy 2010 és 2017 között 2,5 szeresére emelkedtek a kulturális célú működési kiadások, 56 százalékkal bővült a színházak látogatottsága, amely 2016-ra elérte a 7,1 milliót. A múzeumok látogatottsága meghaladta a tízmilliót, a hangversenyek látogatottság megduplázódott, az ismeretterjesztő rendezvények látogatottsága pedig 50 százalékkal bővült ? sorolta.
Balog Zoltán szerint a kultúrához sorolható az is, hogy míg 2002 és 2010 között a házasságkötések száma Magyarországon 23 százalékkal csökkent, addig 2010 és 2016 között 46 százalékkal nőtt. Ilyen fordulatra Európában sehol nincs példa ? jegyezte meg. Az emberi erőforrások minisztere végezetül arról beszélt, hogy a 4. ipari forradalom küszöbén is szükség van ? ahogy Klebelsberg mondta ? vezérelvekre, amelyek előre vihetik az országot. ?Lehet-e ez más, mint a keresztény értékek és a nemzeti eszme újrafelfedezése, és érett segítséggé formálása?? ? tette fel a kérdést.
Kósa Lajos, a leköszönő kormány tárca nélküli minisztere örömét fejezte ki, hogy a volt kultuszminiszter szobra annak a gróf Tisza István egykori miniszterelnöknek a szobra mellett áll, amelyet 1927-ben ? még egy másik helyszínen ? Klebelsberg Kunó avatott fel. Felidézte, hogy gróf Tisza István szobrát 1946-ban az akkori egyetemi ifjúság döntötte le, azzal pedig, hogy az egyetemi ifjúság állíttatta vissza, régi adósságot törlesztettek. A miniszter üdvözölte, hogy a szimmetrikus tér másik oldalára Tisza István kultuszminiszterének a szobra került, ők ketten ugyanis nagyon sokat tettek a debreceni egyetemért, és azért, hogy a magyarságnak Trianon után is fontos szerepe legyen a Kárpát-medencében. ?Ma sem más a feladatunk, mint hogy erősek, pallérozottak, nagyok legyünk, és tudjunk együttműködni a szomszéd népekkel? ? hangoztatta Kósa Lajos.
Papp László, Debrecen polgármestere szerint Klebelsberg Kunó meglátta Debrecenben, hogy a Trianon utáni Magyarországon betöltheti a szellemi kapocs szerepét, ami ?lehetőséget adhat a határon túli területek visszaintegrálásában?. Az egykori kultuszminiszter álma mára valósággá vált: 2018-ra az ország ?másik fővárosa? a tudomány, az oktatás, a kultúra, a gazdaság terén képes a régió határon túli területeire is kiterjeszteni a hatását. Szilvássy Zoltán, a DE rektora azt mondta: mostantól két életét, munkáját, vagyonát, tehetségét a közösségért bármikor feláldozni képes arisztokrata áll őrt az egyetem központi épülete előtt. Bognár István Ádám, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke beszédében a néhai kultuszminiszter egyik főművének nevezte a debreceni egyetem központi épületét.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
