„Egy emlékoszlopot avatunk, amely abszolút idegenben születettnek a sírját jelöli ki. Nem temetünk, hanem avatunk. Egy szobrot, amit Jovánovics György készített” − hangsúlyozta Földényi F. László irodalomkritikus, esztéta, esszéíró, egyetemi tanár. Mint mondta, a szobrászművészről Tandori Dezső így vallott: távoli, de legeslegközelebbi jó barátja és pályatársa, neki is köszönhető, hogy a minimalista szobrászat ilyen közel állhat hozzá.

Földényi F. László szerint Tandori Dezső versei között betűkből álló szobrok is megtalálhatók. Híres Hérakleitosz-emlékoszlop című verse mellett az Egy talált tárgy megtisztítása, a Töredék Hamletnek kötetsor zuhatagjai vagy a Koppar köldüs szövegei, „amelyeket el se kell olvasnom, elég őket néznem, hogy három dimenzióban lássam az irodalmat” − hangsúlyozta.

„Ha Tandori verseire gondolok, és közben felidézem őt magát is, a személyét, akkor valami olyasmit látok magam előtt, mint ez a hasáb, amely előtt most állok, és amely több mint sírkő, több mint szobor, mintha egy távoli idegen civilizáció küldte volna ide a Földre ezt az oszlopot. Ez a kőhasáb ugyanannak az abszolút idegenségnek a szülötte, amely Tandorit is ide küldte közénk” − magyarázta.

Kifejtette, hogy Jovánovics György alkotása a funerális művészet különleges példája. Nyomott hagy annak a két embernek, aki nyomtalanul eltűnt. Nem megidézi őket, hanem folytatja azt, amit Tandori Dezső és felesége abbahagytak.

„A T.D. sírverse című költemény nem a múltat végképp befejezetté nyilvánító sírfeliratként jelenik meg az oszlopon, hanem mint ami éppen most születik meg, miközben elolvassuk” − tette hozzá.

Tandori Dezső 80 éves korában, 2019. február 13-án hunyt el.

Kiemelt kép: MTI/Tandori Dezső temetése/Kovács Tamás