(MTI) - A Tihanyi alapítólevélnek emléket állító térplasztikát avattak szerdán, Tihanyban; a Szentendrén élő Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész alkotása hét méter hosszú, 85 centiméter magas, s a falfelületére az alapítólevél magyar szavait vésték.
Kőbe vésték András király alapítólevelének magyar kifejezéseit, hogy "aki erre jár tűnődjön el; voltak alapítók és megőrzők, volt magyarság és volt kultúra 950 évvel ezelőtt is" - mondta a térplasztika avatásakor Korzenszky Richárd, a tihanyi apátság perjele.
Az alapítólevél jelenti számunkra az európaiságot, a kereszténységet és a gyökereinket, "Tihany eligazodási pont" - hangsúlyozta.
A 950 éves bencés monostor és a királyi alapítólevél tiszteletére rendezett szerdai tudományos konferencián Csóka Gáspár, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója előadásában hangsúlyozta: államalapító királyunk, Szent István egyházszervezői munkájának legfőbb támaszai a bencések voltak. A Szent Márton hegyén 997-ben alapított apátság (Pannonhalma) után Szent István uralkodása alatt jött létre 1015-ben a zalavári és a pécsváradi, majd 1018-ban a bakonybéli bencés monostor.
András király két összevarrt hártyára (pergamenre) íratta 950 évvel ezelőtt a tihanyi bencés monostort alapító levelét - mondta előadásában Érszegi Géza akadémikus, egyetemi tanár.
Hozzátette: az alapítólevelet Miklós püspök írta, illetve állította össze; helyenként hibás latinsággal és sok magyar kifejezés beillesztésével. Miklós püspök a királyi udvar jegyzője volt - jegyezte meg a tudós.
Közlése szerint következtetni lehet a királyi oklevél pontos keltezésére is: általános szokás volt, hogy egy monostor-alapító oklevél kibocsátása a templom felszentelésének az időpontjával esett egybe, ami pedig Tihanyban 1055 november 17-én volt, s ez a nap egyben a monostor egyik védőszentjének, Szent Ányosnak a születésnapja is.
A nagy becsben tartott első nyelvemlékünk - amely 58 magyar közszót és ragot, valamint 33 magyar képzőt tartalmaz -, az évszázadok során elvesztette ugyan a királyi pecsétjeit, de az eredeti pergamen fennmaradt, s ma a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárában őrzik - jegyezte meg Érszegi Géza akadémikus.
