Ez az első tárlat, amelyet teljes egészében Julius Caesarnak (i.e. 100-44) szentelnek. A kiállításon 180 régészeti emlék és műtárgy segítségével mutatják be Caesar uralkodásának történelmi összefüggéseit, a korabeli politikai légkört és kulturális életet. A látogatók megismerhetik az egykori politikus hadjáratait, irodalmi munkásságát, felemelkedését és brutális meggyilkolását.
A kiállítás bemutatja a Caesar-kultuszt, amely halála után bontakozott ki, a legendákat, amelyek túlélték a sötét középkort, s azt a népszerűséget, amelyre a XIII-XIX. században tett szert Róma első diktátora, akit különösen csodált Bonaparte Napóleon is.
A szervezők Julius Caesar hitelesnek tartott mellszobrait kölcsönzik ki a Vatikánból és Berlinből. A tárlaton felvonultatják azon személyek mellszobrát is, akik kulcsszerepet játszottak az államférfi életében. Így szerepel majd Pompeius és Crassus is, akik Caesarral az első triumvirátust alkották: Pompeius mellszobrát Velencéből, Crassusét pedig a Louvre-ból kölcsönzik ki. Marcus Antonius és Cicero mellszobrát római gyűjtemények, Kleopátráét pedig a Vatikán, valamint torinói és berlini múzeumok bocsátják a szervezők rendelkezésére. Ugyancsak bemutatnak régészeti emlékeket, így ékszereket, kéziratokat, mozaikokat és festményeket, amelyek a legkülönfélébb forrásokból származnak, beleértve Caesar apósa, Calpurnius Piso herculaneumi villáját.
A tárlat bemutatja, hogy a Caesart övező legendák miként befolyásolták a későbbi századok képzőművészetét: a rendezők felvonultatják egyebek közt Rubens, Cuercino, Pietro da Cortona és Guido Reni festményeit. Bemutatják Tiepolo Julius Caesart ábrázoló nagyszabású festményét is, amelyet 1800-ban adtak el az orosz cárnak, s amely több mint két évszázados távollét után most először tér vissza Olaszországba. Külön szekció foglalkozik a kiállításon Julius Caesar ábrázolásával a filmművészetben.
(Múlt-kor/MTI)
