A Valeri-mauzóleumot a 2. század második felében, Marcus Aurelius császár uralkodása idején egy nagy vagyonra szert tett, felszabadult rabszolgacsalád építette.
A több teremből és falmélyedésből álló temetkezési hely egyike a bazilika alatti barlangokban lévő 22 pogány síremléknek. Az előzetesen jelentkező turistáknak vezetett túrákon mutatják meg a barlangokat. Maga a Valeri-síremlék üveg mögül tekinthető meg, ugyanis a károsodások kivédésére temperált körülmények között tartják.
Az egykor szabad ég alatti sírhelyek fölé építette I. Constantinus császár a 4. században az első bazilikát azon a helyen, amely Szent Péter sírját is őrizte. A katolikusok első pápájaként tisztelt Péter apostol sírja csupán néhány tucat méternyire fekszik a Valeri-tombától.
A Valeri-sírkamrák azért különös jelentőségűek, mert remek példáját adják a kor népszerű stukkó-díszítésének. A falak reliefjein felvonul a család története, mindennapi élete. A fő istenalakok és egyéb pogány figurák ábrázolásából kitűnik mély vallásosságuk.
A barlangokba vezető túrák legfeljebb 15 fős csoportokban zajlanak. Évente mintegy 50 ezer látogató nézi meg a Vatikán alatti síremlékeket.
(Múlt-kor/MTI)
