Hóvári János, a Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566 emlékév szervező bizottságának elnöke, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatója nyitotta meg a rendezvényt.
Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója elmondta, hogy a december 9-ei rendezvénynek több oka is van, legfőképpen a magyar-török együttműködés, de fontos megemlíteni azt is, hogy milyen szerepe volt I. Szulejmán szultánnak a török és az egyetemes történelemben.
?A mi életünkben és a magyarok életében is jelentős szerepe volt I. Szulejmán szultánnak. Ő egy történelmi jelentőségű személy, akinek különleges viszonya volt Magyarországgal. Emellett ki kell emelnem, hogy haramosan I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója lesz, 2016-ban.?
Az egyik legnagyobb hatású török uralkodóhoz több fontos történelmi esemény is kapcsolódik. Többek között uralkodásának ideje alatt konszolidálódott a birodalom és az állam, kialakult a szunnita önazonosság. A jogrendszer területén is befolyással bírt, sikerült a birodalom kettős jogrendszerét kialakítani: a szent vallás törvényre és az uralkodói törvényekre alapuló jogalkotást összhangba hozni.
Számos nagy birodalmi város kiépítésében is jelentős szerepe volt. Fodor Pál kifejtette azt is, hogy I. Szulejmán már kortársaira is nagy hatást gyakorolt, illetve, hogy a két nemzetnek mást jelent a történelemben Szigetvár ostroma.
?Még ellenfelei is elismerték kvalitásait I. Szulejmánnak. 1566, Szigetvár ostroma a törököknek óriási győzelem, nekünk fájdalmas, helyrehozhatatlan vereség. Ő nekik egy nagy szultán halálának helyszíne Szigetvár, nekünk Zrínyi Miklós és a várat védő hősök hősiességének helyszíne. A törököknek Szulejmán és Szigetvár a dicső múlt, nekünk a bukás, de egyben a tisztes, becsületes helytállás szimbóluma. Az a tisztességes, ha elfogadjuk, hogy ugyanannak a történelmi eseménynek lehet két nemzet szemszögéből egyaránt érvényes olvasata.?
Mahmut Cevik, a TIKA balkáni és kelet-európai osztályának vezetője kifejtette, hogy 2010-ben kezdték el a kutatást. Háromdimenziós projektnek nevezte az éveken át tartó vizsgálatot: gazdasági, társadalmi és kulturális jelentősége van az összefogásnak.
Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet- Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója beszámolt arról, hogy nagy az esélye annak, hogy I. Szulejmán szultán sírhelyét megtalálták, valamint az egykori mauzóleumot és egy unikális oszmán kori települést a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Pap Norbert hangsúlyozta, hogy a jövőben fáradhatatlanul folytatják a kutatást.
?Az elkövetkező időszakban sokkal többet fogunk megtudni erről a helyről. Az együttműködés nagyszerű volt a török kollégákkal. Az egész vizsgálat során nem csak a régészeti kutatás volt fontos, hanem az ostrom előzményeiről, következményeiről, egyháztörténeti kérdésekről, diplomácia kontextusról is igyekeztünk beszélni, többet megtudni.? ? mondta Pap Norbert.
Az eseményen még tiszteletét tette: Ali Uzay Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzora, Sakir Fakili, a Török Köztársaság budapesti nagykövete.
Fotó: TIKA
