Három évvel ezelőtt a Múlt-koron is beszámoltunk arról, hogy 2000 éves nekropolisz nyomai kerültek felszínre a Vatikán város falain belül épülő háromszintes, 300 férőhelyes parkoló építése közben. A hivatalok akkor az épület újratervezését fontolgatták, oly módon, hogy a leletek a legnagyobb biztonságban megőrizhetők maradjanak az utókor számára.
Mindez úgy tűnik sikerült: a Vatikáni Múzeum régészei hétfőn mutatták be a mesterien konzervált és látogathatóvá tett halotti várost. A sírok között kiépített különleges gyalogutak lehetővé teszi a látogatóknak, hogy felülről tekintsék meg az ókori sírokat. Ez persze nem volt olcsó: a munkálatok eddig 400 ezer euróba kerültek a pápai államnak.
Az Augustus korától (i.e.23-i.sz.14) egészen Constantinusig (i.sz. 4. század eleje) használt temetőben az egyszerű terrakotta urnáktól a gazdagon faragott szarkofágokig minden temetkezési stílus megtalálható. A régészek sokszor kis szobrokat, faragásokat és más tárgyakat találtak a halottak mellett, amikről a hely a "kis Pompei" nevet kapta.
Az ásatáson sikerült rekonstruálni a temetkezésbeli társadalmi különbségeket is, így a régészek egyedülálló betekintést nyertek a közép- és alsó-középosztály hitvilágába. Ez egyedülálló felfedezésnek bizonyult, ugyanis az ő temetkezési szokásaikra eddig még sehol nem találtak tárgyi bizonyítékot. A most talált temető hírességekben is bővelkedik, így itt nyugszik Pompeius színházának tervezője és Néró császár titkára is.
A nekropolisz az ókorban a Via Triumphalis mellett húzódott. Az ókori sztráda mellett az 1950-es években már feltártak egy másik hasonló temetőt, érdekes módon akkor is parkolót szerettek volna építeni. A Vatikán legnagyobb ilyen földalatti létesítménye az egykori Via Cornelia melletti sírkert (itt nyugszik Szent Péter is), amelyre később a Szent Péter Bazilikát építették.
A sírkert 5 eurós belépő fejében szabadon látogatható. Jelenleg csak pénteken és szombaton tartanak nyitva, ám később a hét többi napjára is kiterjesztik majd az engedélyt.
