A Feldmühlgasse 11. alatti, gyümölcsfákkal teli kertes házban élt és festett Klimt az utolsó éveiben, 1912-től 1918 februárjában bekövetkezett haláláig. Az osztrák állam és a bécsi Belvedere Galéria - amely a legnagyobb Klimt-gyűjtemény tulajdonosa - azt tervezi, hogy lebontja a ház 90 százalékát, s csak azt a hatalmas ablakos régi épületrészt restaurálja, amelyben a művész dolgozott.
A ház körül eredetileg egy rózsakert is volt, amelyet a festő gondosan ápolt. Állítólag ma is él az a két bokor rózsa, amelyet még ő ültetett, s 1912-ben a Gyümölcsöskert rózsákkal című festményén megörökített. A heitzingi stúdió - visszaemlékezések szerint - a bohém élet színtere is volt, barátok, barátnők, művészek, modellek jártak hozzá. Gustav Klimt nagy "nőfaló" hírében állt, állítólag 16 gyermeke született.
Barátjának, Egon Schiele festőművésznek (1890-1918) az volt a vágya és járt is utána, hogy a házat eredeti állapotában őrizzék meg, és a műteremben minden úgy maradjon, ahogy azt Klimt hagyta. Schielét 1918 októberében elvitte a spanyolnátha, így a házat 1923-ban eladták, a beköltözők emeletet építettek rá, a II. világháborúban a nácik vették birtokba, 1948-ban a háború előtti tulajdonos visszakapta az épületet, majd hat évre rá az osztrák állam tette rá a kezét. Általános iskolát működtettek benne, sőt hozzátoldottak egy részt.
Az iskola a '80-as évek végén kiköltözött az egykori Klimt-műteremből, de szerencsére nem rombolták le az épületet. A rekonstrukció során csak a toldalékokat bontják le, az eredeti, négyszobás épületet meghagyják és Klimt eredeti bútoraival rendezik majd be. Odavisznek egy nagy könyvszekrényt és egy ülőgarnitúrát, amelyet Josef Hoffmann, a Wiener Werksta:tte híres tervezője alkotott Klimt kívánsága szerint.
Egy textilműhely a jövendő Klimt múzeumnak szőnyeget sző Josef Hoffmann stílusjegyeivel. Egy japán gyűjtő kollekciójából olyan japán nyomatokat és afrikai szobrokat ad a stúdiónak, amelyek eredetileg Klimtéi voltak. A heitzingi házba költözik a Klimt-archívum is a Belvedere Galériából - olvasható a The Art Newspaper című lap internetes kiadásában.
(Múlt-kor/MTI)
