A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett Milkó-palota az 1879-es szegedi nagy árvíz után a Stefánián emelt palotasor talán utolsó épülete, amelynek felújítása még nem történt meg, bár kisebb állagmegóvási munkákat végeztek rajta az elmúlt években.

Mint azt Binszki József várospolitikai alpolgármester kedden a helyszínen elmondta, tavaly az önkormányzat elvégezte az ingatlan állapotfelmérését, ez alapján készülhetnek el a rekonstrukció tervei, amelyre az idei költségvetésben húszmillió forintot különítettek el. A felújítás kiviteli munkái is elindulhatnak idén, erre további 250 millió forintot fordítanak ebben az évben mondta az alpolgármester. Hozzátette: az előzetes becslések szerint ez a rekonstrukció költségeinek felét fogja fedezni.

Az épület 28 lakásából 15 önkormányzati tulajdonú, emellett 15 nem lakás célú ingatlan, üzlethelyiség, raktár, iroda található a házban. Az önkormányzat tulajdoni aránya így 78,02 százalék, a felújítás költségeihez is ebben az arányban járul hozzá a város. A fennmaradó részt a rekonstrukciót szintén szorgalmazó magántulajdonosok fizetik – közölte Binszki József.

A fakereskedéssel foglalkozó Milkó család megrendelésére, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban épült fel a francia neoreneszánsz stílusú Milkó-palota. Az épület Szeged sokáig egyetlen állandó közúti hídjával egy időben készült el, annak belvárosi hídfőjénél. A mai Roosevelt (akkor Rudolf) téren álló, rózsaszín, eperháznak is nevezett épület egyes források szerint eredetileg sárga, a műemlékvédelmi vizsgálat szerint azonban zöldes-barnás színű lehetett. A palotának négy utcai homlokzata van: a Híd, a Stefánia, a Deák Ferenc és a Vár utcára is néz. A többi között vaskereskedés, zeneműbolt, látszerészeti raktár, sőt még bor- és sörcsarnok is működött az épületben, 1908-ban pedig megnyitott az ezer néző befogadására alkalmas Uránia Színház.