Az elmúlt száz év alatt az időjárás viszontagságai, a beszivárgó talajvíz, esővíz sok kárt okozott a forgalmas út mellett álló műemlék templomban, de korábban csak kisebb külső javításokat tudtak elvégezni. A tervek szerint a templom állványozása után egyszerre végezik el a külső munkákat: újrafestik a külső falakat, kicserélik a sérült dísztéglákat, korszerűsítik a csatornarendszert és a lebetonozott vízlefolyókat.
A homlokzatot díszítő téglák nagy része a külső mozgások és a savas eső miatt tönkrement, megbomlott. Az új dísztéglákat masszív agyagból, olyan speciális eljárással készítik el, hogy sem levegő, sem mész nem maradhat bennük. A belvárosi templom külső felújítása 15 millió forintba kerül, ebből a zalaegerszegi közgyűlés több mint egymillió forint támogatást és csaknem 700 ezer forint kamatmentes kölcsönt biztosít. A fennmaradó költségeket az egyházkerület támogatásából és a hívek adományaiból fedezik.
A templom felszentelésének százéves jubileumára, 2007-ben fejeződött be a belső tér teljes rekonstrukciója. A régi mozaiklapokat és a falakat borító lambériákat kicserélték, restaurálták az oltárképeket. A költségeket ugyancsak a gyülekezet, a város és az egyházi központ támogatásából finanszírozták.
Szabó Vilmos a gyülekezetről elmondta, hogy az elmúlt száz év alatt több mint százszorosára nőtt a létszám. A XVIII. század végén, 1886-ban az összeíráskor Zalaegerszegen mindössze kilencen, 2000-ben pedig már ezren vallották magukat evangélikus vallásúnak. Szavai szerint a közösség 1902-ben vált el Zalaistvándtól, a templomépítéshez Zalaegerszeg városa telket és nagy mennyiségű téglát adományozott.
A neogótikus stílusú templomot Gerey Ernő tervei alapján, Morandini Tamás olasz származású mérnök építette 1906-ban. Egy esztendő sem kellett hozzá, míg felépült a Sándy Károly templomépítészeti stílusára jellemző, várjellegű, kis tornyokkal díszített templom: az alapkövet 1906 márciusában helyezték el, októberben pedig már megszólalt a templomtorony harangja.