A jelentős angol kapcsolatokkal bíró, az első világháborúban elhunyt Békássy Ferenc költő sírja 2019 őszétől méltó módon várja a megemlékezőket.

A felújítás szükségességére a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. hívta fel a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) figyelmét. A NÖRI idén őszre mintegy 1,3 millió forintos központi költségvetési forrásból újította fel Békássy Ferenc sírját, amely 2007 óta a nemzeti sírkert részeként védett. A munkálatok kiterjedtek a zsennyei kastélykert kisebb családi sírkertjének további sírjaira is.

A kastély számos híres család nevét viseli, akik a mintegy 400 éves épület történelmének egy-egy szeletét jelentik. Ígéretes életpálya elé nézett például Békássy Ferenc, aki önkéntes huszárnak állt a világháború kitörésének hírére. 1893-ban született Zsennyén, 1905-től középiskolai tanulmányait Angliában végezte, a Cambridge-i Egyetemen történelmet hallgatott, tagja volt a legkiválóbb diákokat tömörítő zártkörű irodalmi klubnak, az Apostolok Társaságának, ahol kapcsolatba került Bertrand Russell-lel, Ludwig Wittgensteinnel, Virginia Woolffal és John Maynard Keynes-szel, utóbbihoz szoros barátság is fűzte. Békássy Ferenc tragikus módon a háborús harcokban hunyt el 1915-ben, mindössze 22 évesen. Összes művét magyarul a Magyar Pen Club adta ki 2018-ban.

„Békássy éppen azért érdekes, fontos, mert életműve, költészete ilyen tragikusan éppen az első világháborúban csúcsosodott ki, akárcsak Petőfi Sándoré a szabadságharcban” – mondta el az életművet feldolgozó Weiner Sennyey Tibor magyar költő, író, műfordító, szerkesztő. Kifejtette, a békeidőszak fontos versei mellett nem szabad megfeledkezni az Adriatica and other poems kötetéről, amit 1925-ben Virginia és Leonard Woolf adott ki, és amely a címadó, nagy elbeszélő versen kívül más, igen kiváló, Békássy Ferenc angolul írt verseit is tartalmazza. „De a munkásság szerves része levelezése is, amelyek inkább történelmi és szellemtörténeti szempontból érdekesek” – tette hozzá.

A kérdésre, hogy mennyire ismerik Békássy Ferencet Zsennyén és az alkotóházban, elmondta, a faluban nagyon is, hiszen a vasi emberek hagyománytisztelők. „Vas megye azon kevés szeglete az országnak, amelyben nem pusztítottak el mindent a századok viszontagságai, s megmaradt egyfajta történelmi tudat arról, hogy van valamiféle folytonosság az őseink és köztünk. Ezt jelképezik az évszázados fák az ősparkban, a kastélyok és az ősi templomok” – fogalmazott.

„Számos csodálatos verset, esszét írhatott volna még, de mindezt a háború elvette tőlünk” – mondta el Weiner Sennyey Tibor. Véleménye szerint Zsennyén maradt volna a költő, amire a leveleiben is több utalást tett. „A háború előtt a neves közgazdász, John Maynard Keynes, Békássy atyai jó barátja is járt Zsennyén, s talán ez és Békássyval való szoros barátsága is ösztönözte, hogy amikor részt vett a béketárgyalásokon, egyedüliként felemelje a szavát a magyarokért, Magyarországért, hangoztatva, hogy az új határok egy következő háborút előlegeznek meg.”