Zsigmond Vilmos 1930. június 16-án látta meg a napvilágot Szegeden. Édesapja futballedző, édesanyja hivatalnok volt. A képek iránt akkor ébredt fel az érdeklődése, amikor betegen egy fényképészetről szóló könyvet olvasott ? legalábbis a legenda így tartja. Apja fényképezőgépével fedezte fel a fotózást, majd meg sem állt a Színház- és Filmművészeti Egyetemig, ahol Illés György tanította operatőrnek. Főiskolai társaival az ?56-os forradalmat dokumentálta, majd az év novemberében több ezer méternyi filmfelvétellel elhagyta az országot. Neki köszönhető, hogy a Nyugat tudomást szerezhetett az október 23-i eseményekről.
Amerikai karrierje nehezen indult be, eleinte csak reklámokban, dokumentum- és oktatófilmekben kapott munkát. Nehezen illeszkedett be az ottani filmes közegbe, mivel különleges tudás birtokában volt: összpontosult benne a szovjet mozgóképművészet, az olasz és francia újhullám, valamint a magyar látásmód. Hollywoodban egy újabb nemzedéknek kellett eljönnie, hogy teret nyerjen operatőri világa. Látásmódjának a lényege: hangulati világítás, emberi arcok középpontba állítása, emberi történetek bemutatása és realista ábrázolás. Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte Bérelt kezek című film volt, majd Robert Altmannak is dolgozott.
A hetvenes évek sci-fi mániájának is a részese lett, Steven Spielberggel elkészítették A harmadik típusú találkozások című filmet, amiért Oscar-díjat kapott. A díj átvételekor tanárainak mondott köszönetet, amiért Spielberg és több munkatársa meg is sértődött. Ebben az időben a rendezők szívesen bízták rá az egész operatőri munkát: így tett például Michael Cimino is A szarvasvadász című film munkálatai során. Utóbbi munkájáért Zsigmond Vilmos BAFTA-díjat is kapott. Több műfajban is kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet, vígjátékot, dokumentumfilmet is. Többször dolgozott együtt Woody Allennel. A fekete Dália című Brian De Palma-film fényképezéséért újabb Oscar-jelölést kapott, de ezt végül nem sikerült szoborra váltania.
Tagja az Amerikai Operatőrök Társaságának, Göncz Árpádtól elnöki Aranyérmet vehetett át 2000-ben, ezen kívül a Corvin-lánc birtokosa, és Szeged díszpolgára is. Fotóművészeti munkásságáról a Ludwig-múzeum a közelmúltban kiállítással emlékezett meg.
Forrás: Wikipédia
Bodor Máté
