Fesztivál az unokáktól kölcsönkapott szigeten

(MTI) - A környezetvédő mozgalmak jelmondatának jegyében ötödik éve működik a Szigeten szelektív hulladékgyűjtő rendszer. A fesztivál szervezőinek adatai szerint tavaly már minden harmadik fesztiválozó tudta, hogyan kell elválasztani az alumínium dobozt, a papírt és a műanyag poharat vagy palackot a vegyes hulladéktól.
    

Az MTI harminc magyar és külföldi fesztiválozót kérdezett meg szemétgyűjtési szokásairól a Szigeten, a nem reprezentatív felmérés szerint a fesztiválozók 45 százaléka válogatja szét a szemetet.

 

"Nyitottak és fogékonyak a szigetelők" - mondta Nagy Tamás, a szelektív gyűjtést koordináló Zöldövezet Társulás vezetője, aki szerint a környezet iránti felelősségtudat erősítése éppen olyan fontos, mint a hasznosítható hulladékok visszagyűjtése. A szemléletformálásra a nagy nyári fesztiválok kiválóan alkalmasak, mert ezeken lehet a legjobban elérni a fiatalokat.
    

A ÖKO-Pannon Kht. hulladékcsere pontján lemerült elemért cserébe almát lehet kapni, műanyag söröspohárért, műanyag üdítős palackért és alumínium dobozért pedig a mennyiségtől függően főként újrahasznosított anyagból készült ajándékokat osztanak. Az állomás munkatársai szerint a "legdrágább", vagyis a legtöbb darab szemétért járó függőágy a legnépszerűbb. 
    

A fesztiválvendégek gyűjtőmunkájára azért is nagy szükség van, mert a szórakozás fokozott szeméttermeléssel jár, a sok ember miatt pedig nehezebb a szemetesek munkája; a Zöldövezet számításai szerint a Szigeten 250-szer nagyobb a népsűrűség, mint Magyarországon, és egy főre vetítve naponta ötször-hétszer több hulladék keletkezik, mint egy átlagos hétköznapon.  A Szigeten naponta összegyűjtött 500 köbméternyi hulladék egy méter magasan borítana be egy futballpályát, típus szerint söröspohárból van a legtöbb.
       

A Sziget hulladékának 15-20 százaléka szelektíven gyűlik, a fesztivál ezzel jóval meghaladja a 10 százalék körüli országos átlagot. A látogatók idén rekordszámú, összesen 50 háromszínű gyűjtőszigetet és barna duplakukát használhatnak. A büfések is kiveszik a részüket a munkából, a pultok mögött külön gyűlik az üveg, a használt sütőolaj és a kartonpapír is. Az újrahasznosítható anyagok utóválogatása és a bálázás is a Hajógyári-szigeten történik a fesztivál idejére felépített szelektívhulladék-kezelő állomáson.
    

A fesztivál ökológiai lábnyoma - vagyis az építéstől a bontásig tartó időszakban keletkezett környezeti terhelés mértéke - idén először az ENSZ által auditált CER-kvóták révén is csökken: a Sziget szervezői 100 tonna szén-dioxid kibocsátási kvótát vásároltak. Ez a mennyiség megfelel annak, amely a színpadok, a vendéglátó egységek és a kiszolgáló létesítmények üzemeléséhez szükséges 300 ezer kilowatt energia megtermelése során a légkörbe kerül.
    

A Zöld Udvar személyi ökolábnyom-számító szolgálatánál a szigetlakók is megtudhatják, hogy életvitelük, fogyasztási szokásaik mennyire terhelik a környezetet, a "zöld gyóntatófülkében" pedig rögtön bevallhatják a számítás eredményét.
    

"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" - mondja ilyenkor Kozmosz atya, penitenciaképpen pedig egyebek mellett az udvar napelemes mobiltöltőjének használatára utasítja az ökobűneiket meggyónókat, és megígérteti velük, hogy vízforraláshoz legközelebb fedőt raknak a fazékra, mert így 70 százalékkal kevesebb energia fogy.